Filmklub

Filmklub

Kóla, puska, sültkrumpli

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2022. március 11. - auch w.

Jogunk van megvédeni magunkat, ha ránk támadnak. Ennek érdekében a legjobb, ha fegyvereket tartunk otthon, megtöltve, teljes készenlétben, hiszen bármikor szükség lehet rá. Ráadásul a fegyverek arra is alkalmasak, hogy ha sérelem ér, elégtételt vegyünk. De valóban jó, az egyén szabadságát és biztonságát szavatolja, ha ez a társadalom egyik sarkköve?

18 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://filmklub-tok.blog.hu/api/trackback/id/tr617777890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Varga Emma (NJNUEK) 2022.03.11. 21:46:31

Tetszett, hogy a film valamilyen szinten kapcsolódott az első filmhez, az Elefánthoz. Kicsit közelebbi képet kaptam a fegyvertartási viszonyokról az USA-ban, mivel eddig nem nagyon foglalkoztatott a téma. A dokumentumfilm nézése közben nagyon nehezen volt befogadható, hogy mennyire könnyen juthat bárki fegyverhez. Európában a fegyvertartás nagyon szigorú szabályok szerint zajlik, nem jellemző, hogy az emberek fegyverrel az övükben sétálnak az utcán.
A kisfiú története, aki lelőtte a társát nagyon megérintett. Sokáig gondolkodtam az egészen, nagy felelőtlenségnek tartom, hogy egy kisgyerek számára elérhető helyen tárolják a fegyvert. A rajz pedig, amit az eset után rajzolt, nagy pszichés problémákra utal a gyereknél.
A dokumentumfilm végén, amikor elmentek a fegyvergyártó céghez, nem igazán értek egyet a tettel. Nem gondolom, hogy az értékesítők hibáznának, szerintem a hozzájutást kellene nagyon erősen szabályozni.
Válasz erre 

Viktória Szabó (WL6I3T) 2022.03.14. 20:14:50

Kóla, puska, sültkrumpli

Talán az egyik legelgondolkodtatóbb dokumentumfilm amit eddig láttam. Végig nagy hatást gyakorolt rám, de legfőbbképpen ideges es mérges voltam. Valamint hatalmas tehetetlenséget éreztem.  Hogy történhetnek meg ilyenek, és hogy lehet ezek mellett szemet hunyni. Teljesen más, talán eddig nem is látott szemszögből mutatja be az úgynevezett "álom" Amerikát. A film nézése közben annyira frusztrált a sok megrázó történet és újonnan kapott információ, hogy abban reménykedtem hátha a végére kapok egy választ egy okot amit hibáztatni lehet a történtekért, az amerikai társadalom mentalitásáért. Nyilvanvalóan ez lehetetlen, hiszen visszavezethetetlen, és  iszonyatosan sokrétűek azok a tényezők amik ezt a beteges társadalmat eredményezte. Ahol elfogadott norma, hogy fegyvereket tartsanak minden fiókban. Ahol a gyereknek teljesen normális és alapvető, hogy akár az elsődleges szociális szinterén belül ( például:család) a fegyvertartás rendszeres, és a konflituskezeles nélkülözhetetlen eszköze. Ahol az egész társadalalom, generációk generációkra épülve rettegnek és félnek. Ahol nem tartják szükségesnek, hogy  tanultak legyenek, bejárni iskolaba, és egy olyan jövot képezni akik képesek lennének az érteket es a normákat magasabb szintre emelni. Akár egy konfliktust elsőként megbeszélni és megoldani s nem rögtön erőszakhoz folyamodni. Borzalmas volt végig hallgagni azt, hogy a fegyvergyártásból és annak eladásából meggazdagodott emberek tisztában vannak a termékeik  veszélyeinek súlyával még sem képesek ellene tenni. Semmi tragedia nem rázza, tántorítja el őket meg. Hiszen mindenben a reklámot a megfélemlítési lehetőséget a marketinget, vagy pénzt látnak. Az embereket egymásnak úszítják ezzel további széthúzást és egy örökös erőszakos körforgást okoznak. Majd csodálkoznak a merényletek, iskolai lövöldözések számának növekedésén.
Saját véleményem szerint normális körülmények között nem lenne szabad, hogy egy átlagos boltba bárki életkortól, beszámíthatóságától függetlenül fegyverhez és töltényhez juthasson. Komolyabb szabályozásokat kéne  bevezetni, hiszen sose lehet tudni kinek a kezébe adnak lehetőséget egy újabb szörnyűség véghezviteléhez.
Válasz erre 

Márta Tina Osgyáni 2022.03.19. 11:20:36

Nem gondolom, hogy az egyén szabadságát és jogait csak fegyverrel lehet, vagy azzal kell megvédeni. Amennyiben így lenne, nem csak az otthonában, hanem a nyílt utcán, az autóban és alapvetően a táskájában is fegyvert kéne tartania, de talán egy harmadik kézre is szükség lenne, hogy lövésre készen álljon állandóan.
Lehet, hogy ez csak az én naivitásom, vagy túl biztonságos közegben nevelkedtem, de számomra az otthon - , legyen az egy panel lakás a 4.-en, egy kisvárosi családi ház utca fronton kerítés nélkül, egy város széli tanya, egyedül a semmi közepén, vagy az erdő közepén - biztonságos.
A jelenkorban, amikor minden technika adott ahhoz, hogy lássuk a házunkat élőben mérföldekről is, egy gombnyomásra nyíljon a kapu, az ajtó és a riasztó közvetlenül a rendőrségre jelez, miért épp akkor félünk, ha otthon vagyunk? Mitől félünk egyáltalán?
Értem én, ahány ember, annyi szokás, félelem, de nem hiábavaló ez?
Mindenesetre, én nem vagyok hajlandó félelemben élni, ajtókat zárni és magam után nézni minden lépés után, csak azért, mert a híradó szörnyűségekkel van tele.
Válasz erre 

Farkas Tamás920810 2022.03.24. 10:23:13

Nem különösebben vagyok oda a dokumentumfilmekért, de ez kifejezetten tetszett. Kimerem mondani, hogy jobban lekötötte a figyelmemet ez a film, mint az előző az „Elefánt”. Jómagam nagyon szeretem a történelmi adaptációkat, legyen az világháborút vagy ókort feldolgozó téma, amelyekben a fegyverek is jelen vannak, kornak megfelelően. A film alapján bár, közelebbi képet kaptam az amerikai fegyvertartási jogokról, viszonyokról, mégsem tudok azonosulni ezekkel az „eszmékkel”. Egyáltalán nem tartom jó ötletnek, sőt nagyon veszélyesnek gondolom, hogy ilyen könnyen, szinte bárki fegyverhez juthat. Nem hiszem, hogy ha fegyver van az otthonunkban, akkor biztonságban is vagyunk. Kifejezetten voltak olyan gondolatok, jelenetek, párbeszédek a filmben, amelyek úgy érzem az amerikai történelem erőszakos gyökereire burkoltan ugyan, de utaltak. Az egyik ilyen, hogy nem vagy megbízható, ha nincs fegyvered?! Ahogy ezt a mondatot meghallottam, eszembe jutott Nicolas Cage a „Fegyverek szava”, valamint Brad Pitt „Harag” c. filmje, amiben egy rövid, de kiváló mondat tükrözi a történelmet és annak következményeit. Legyen az bármelyik nemzet fegyverekkel vívott csatája.
„Az eszmék békések, a történelem erőszakos!”
Ezzel a gondolattal teljes mértékben azonosulni tudok.
Válasz erre 

F.Zsuzska 2022.03.25. 18:13:44

Én ismertem a szerzőt, korábban megjelent könyvét szintén olvastam, címe Hülye fehér ember.A könyv az amerikai rendszer felmerülő problémáiról, politikai választási csalásokról, hogyan maradnak a gazdagok, mindig gazdagok, miközben bizonyos rétegek a megélhetésért napi küzdelmet vív.Ezekről a problémákról ír kendőzetlen őszinteséggel, szókimondóan és cenzúrátlanul. Erről a dokumentumfilmről hallottam de mostanáig nem láttam, gondoltam, hogy itt is magát nem meghazudtoló módon fog beszélni a társadalmat érintő problémákról. Így is lett, nem csalódtam! Számomra megdöbbentő, hogy az amerikai társadalom milyen lazán és a következményeket nem vállalva áll a fegyvertartás kérdésében. Egyszerűen ebben a témában csak kritikát tudok megfogalmazni az amerikai társadalmat illetően. Miért van az, hogy ilyen triviális intézkedések itt Európában nincsenek? Ott a teljes liberalizmus érezhetően rátelepedett a társadalmi normákra és a fiatalok is ilyen értékrendszerrel nőnek fel. Nincsenek elvárások,a mérhetetlen szabadságnak meg lett a gyümölcse! A pénzrendszerüknek és a megélhetéshez igénybe vett segélyeknek a visszafizetése is arról árulkodik, hogy abból a borzalmas adósságspirálból a hétköznapi ember ne tudjon kikerülni a családjától a munkája miatt távol legyen, ez azt eredményezze, hogy a gyermekekkel sincs idő foglalkozni és ezután már csak a képzelet szabhat határokat. Én az erőszak mentes intézkedésekben és nézetekben hiszek, nekem az is erős, hogy ha egy felnőtt fegyvert ragad, nem hogy egy gyerek! Ha ez megtörténhet, véleményem szerint ott hatalmas problémák lehetnek.Ezért nagyon fontos a helyes és erkölcsös példamutatás, ennyivel is hozzá kellene járulni, hogy egy egészségesebb társadalomban éljünk.A film címe szerintem zseniális, érezhető az amerikaiak tömegcikkekre érzett vonzalma és a fogyasztói társadalom mérgezése. Összességében a szomorú téma ellenére nekem tetszett a film, az eddig megnézettek közül eddig ez tetszett a legjobban, ha lehet ilyet mondani.
Válasz erre 

Sz. Viktória 2022.04.19. 14:03:59

A film megnézése után teljes képet kaptam az USA fegyvertartási és fegyverhasználati törvényeiről, ami az Európai fegyvertartási szabályozásának szinte az ellentéte. Számomra felfoghatatlan a fegyverekkel kapcsolatos törvények ilyen fokú szabadsága a minden napi életre és az átlag állampolgárra nézve. A dokumentumfilm rámutatott a szándékosan rosszul kidolgozott segélyek rendszerről, ami pár embert nagyon gazdaggá tesz a rászorulót pedig még kilátástalanabb helyzetbe taszít.
Ez a dokumentumfilm részletesen leírja az amerikai polgárokra a média által szándékosan rázúdított mesterségesen kreált negatív helyzetek és események történéseit, ami azt eredményezi, hogy az emberekben folyamatos szorongás és stressz alakul ki, ami miatt állandóan frusztráltakká és lobbanékonyakká válnak, az ilyen tudatállapot miatt a felső vezető osztállyal szemben jobban befolyásolhatóvá és irányíthatóvá válnak.
Véleményem szerint ez a mesterségesen létrehozott pszichés állapot és a korlátlanul beszerezhető és használható fegyverek összessége az oka a magas számú fegyverrel való erőszakos visszaélésnek. A film számos szállal kapcsolódik az Elefánt című amerikai középiskolai mészárlást bemutató filmhez. Rámutat a mészárlás utáni pszichés zavarok és maradandó testi fogyatékosságok problémáira.
Továbbiakban egy hatéves kisfiú történetével rámutat Amerika rosszul kidolgozott segélyrendszerére. A fiú egy társát lőtte le. Miért csinálta? A film próbál magyarázatot adni: A gyerek ebben az agresszív társadalomban nőtt fel, itt szocializálódott, ezt látta, neki sajnos már ez a természetes. A szociálisrendszer miatt nincs kellő anyai kötődése, ami az énkép kifejlődéséhez nélkülözhetetlen lett volna.
Véleményem szerin ez a dokumentumfilm részletesen kidolgozta és bemutatta az USA társadalmi rendszerének a felépítését, a törvényeit, a szabályrendszerét a jelenlegi állapotokra kivetítve. A filmet bárkinek szívesen ajánlanám, mert nekem nagyon tetszett.
Válasz erre 

A mag 2022.04.26. 14:40:58

A bosszú, és az agresszió semmiképpen nem jelenthet valódi megoldást a problémáinkra. Ha van fegyverünk, meg tudjuk védeni magunkat, tudunk zsarolni, fenyegetni, provokálni, megfélemlíteni. A jelenleg zajló háborúban, az oroszoknak sokféle fegyver van a kezében, amivel a NATO-t tulajdonképpen fegyverteleníti. Tehetetlenné teszi a beavatkozást. De mit ér el ezzel? Valódi megoldást egy problémára? Valódi megoldás lehet egy problémára az, hogy ártatlan emberek halnak meg?
Aki fegyvert tart az bizalmatlan, aki bizalmatlan, távolságot tart. Aki távolságot tart, azt nem ismerik. Az ismeretlennel szemben bizalmatlanok vagyunk. A bizalmatlanság gyanakvást, a gyanakvás félelmet, a félelem agressziót szülhet.

Nekem tetszett a film, az elején kicsit nehezen kapcsolódtam a Michael Moore provokatív stílusára, aztán magába szippantott.
Válasz erre 

Tóvaj Ági 2022.04.26. 14:56:00

A bosszú, és az agresszió semmiképpen nem jelenthet valódi megoldást a problémáinkra. Ha van fegyverünk, meg tudjuk védeni magunkat, tudunk zsarolni, fenyegetni, provokálni, megfélemlíteni. A jelenleg zajló háborúban, az oroszoknak sokféle fegyver van a kezében, amivel a NATO-t tulajdonképpen fegyverteleníti. Tehetetlenné teszi a beavatkozást. De mit ér el ezzel? Valódi megoldást egy problémára? Valódi megoldás lehet egy problémára az, hogy ártatlan emberek halnak meg?
Aki fegyvert tart az bizalmatlan, aki bizalmatlan, távolságot tart. Aki távolságot tart, azt nem ismerik. Az ismeretlennel szemben bizalmatlanok vagyunk. A bizalmatlanság gyanakvást, a gyanakvás félelmet, a félelem agressziót szülhet.

Nekem tetszett a film, az elején kicsit nehezen kapcsolódtam a Michael Moore provokatív stílusára, aztán magába szippantott.
Válasz erre 

Réka Katona 2022.04.29. 19:45:41

A film elején arra gondoltam, hogy ez biztosan fegyver kedvelőkről fog szólni. Aztán jött a sokk. Mégis hogyan lehet az, hogy egy bankban bankszámlát nyitunk, és fegyvert kapunk hozz? Egyszerűen abszurd még a gondolat is, de mégis igaz.
A film alatt különböző eseteket tekinthetünk meg: amikor a két fiatal srác gurítgat, majd ezt megelégelve bemennek az iskolájukban lévő könyvtárba és lövöldözni kezdenek. Mire a rendőrség kiér a borzalomnak ugyan vége lesz mikor öngyilkosságot követ el a két merénylő, de csak a jelenben. A megmenekültek, a megsérültek, és a halottak családjainak azonban a pokol folytatódik, és egész életükben elkísérik őket. Természetesen a tetthely helyszínén megjelennek a tudósítók is.
Mindenki elgondolkozott már szerintem azon, hogy a hírekben vajon miért csak a rossz dolgokat látjuk? Annyira negatív képet festenek le mindenről ezekben a „műsorokban”, hogy nem csoda hogy az ezekben látottakra az emberek fegyvereket szeretnének venni magukhoz. És hogy ez mennyire jó taktika!
Hogy lehet az, hogy az emberek nyugodtan tudnak egy fegyverrel aludni a párnájuk alatt? Miért van körülbelül minden egyes háztartásban legalább egy fegyver? Miért nem érzik ezeknek a súlyát? Miért?
Talán a legsokkolóbb az egész filmben az a rész volt amikor egy hatéves gyermek ellopja a nagybátyja fegyverét, majd becsempészi az iskolába, ahol el is süti. Egy hat éves kislány belehal. Létezik ennél elborzasztóbb dolog? Nem hinném… Számomra egyenesen felfoghatatlan hogy ez hogy történhetett meg. Miért nem volt az a fegyver eldugva? Hogy érhette el a kisfiú? Mégis mi játszódhatott le a fejében mikor ezt bevitte? Egyszerűen nincsenek szavaim erre.
Ami még nagyon érdekes számomra, az az hogy Kanadában mennyivel másabbak a dolgok. Ott is ugyan úgy a lakosság több mint fele tart otthon fegyvert, mégis kevesebb a bűnözés és a lövöldözés. Nyugodtabbak az emberek, sőt estére és nappalra még az ajtajukat is nyitva hagyják. Példát vehetnének róluk az amerikaiak is.
A film legnevetségesebb része az volt, amikor bemutatta, hogy sokan Marilyn Mansont hibáztatták a helyzetért. Mégis kinek jut ilyen az eszébe? És mégis ki hiszi el ezt az ordas nagy baromságot?
A film utolsó jelenetsora erős, de elgondolkodtató és elborzasztó is volt egyben. Az egyik legnagyobb fegyvertámogatóval folytatott interjú alatt Michael Moore meglengette a képet a kislányról. Letaglózó volt azt látni, hogy erre az interjú alany összezavarodott, hárított, majd hátat is fordított az interjút készítőnek. Egy világ dőlt össze bennem. Mégis milyen ember az ilyen?
Túlságosan az Amerikai kultúra része a fegyverkezés. És ezt nem csak a film érezteti velünk, hanem a mai esetek is. Vajon miért van az, hogy ahol háború van ott felbukkannak az Amerikaiak is?
Nagyon sok kérdést vetett fel bennem ez a film. Borzasztóan sok érzelmet is. Dühöt, csalódást, sokkot, értetlenséget, megvetést. Néhány jelenete ugyan humoros volt, de mégis egy kemény elgondolkodtató film lett.
Imádtam!
Válasz erre 

JakusKriszti 2022.05.08. 21:09:40

A film elképesztő sokként ért, a mi kultúránk számára annyira idegen ez a helyzet, én elképzelni sem tudnám, hogy ilyen létezik. Az első jelenet ami nagyon megfogott, az a kisfiú története volt, aki lelőtte a társát. Egyszerűen lesokkolódtam, hogy ilyen létezik. A filmben is bocolgatják, hogy itt vajon ki lehet a hibás, aztán végül elintézik azzal, hogy ráfogják a társadalomra, és mossák kezeiket. Felháborítónak találom, hogy egy ilyen korú gyermek, egyáltalán tudja miaz a fegyver, az pedig hogy van olyan szülő, aki olyan helyen tárolja, ahol a gyerek még hozzá is férhet, azt a szülőt börtönbe záratnám. Lehet itt a társadalomra fogni a dolgokat, de tényen, hogy egy kisgyerek meghalt, és senki nem bűnhődik érte, semmi sem változtat. A kisfiú rajzából kiderül, hogy komoly pszichés gondjai vannak, amiről a társadalom nem tudhat, szóval miről is beszélünk itt kérem? Én értem hogy kell a fegyver, de nézzünk mar magunkba kicsit, nem véletlenül van ennyi bűnözés Amerikában, és a sok-sok gyűlöletet amit a nagy és okos felnőttek egymásnak nyomnak, egy ártatlan gyermek bánja. Felelőtlenségnek tartom, hogy bármelyik sarkon fegyverhez juthatnak az emberek, ilyenkor fel teszem magamnak a kérdést, hova süllyedhet még a világ?
A nagy és bölcs Amerika, a minden, és ott tartunk, hogy gyermekek lövöldöznek egymásra. Jár taps! Számomra kisebb felüdülés volt, mikor a kanadaiak élete jött szóba. Büszke voltam az ott élőkre, és megnőttek a szememben, szapulhatja őket amerika ahogy akarja, a tényeken nem változtat, és Kanada sokkal jobb hely mint az USA.
A film végén a fegyvergyártócég számonkérését kissé erőltetettnek éreztem, hiszen az ott dolgozók és a cég, nem tehet arról, hogy felelőtlenül adják veszik a fegyvereket, és felelőtlenül bánnak a fegyverekkel.
Válasz erre 

Hadrik Hajós Angi 2022.05.09. 12:07:43

Maga a címadás már elég érdekes volt, de gondolom, arra akart utalni, hogy a kóla és a sültkrumpli, gyakorlatilag Amerika nemzeti étele és itala....plusz a hamburger. ;-) A puskát pedig azért ékelte be közéjük, mert gyakorlatilag jelezte, hogy pont oylan természetes a fegyver az amerikai társadalomban, mint ezek. Én, legalábbis így értelmeztem.
Mivel a férjem sokáig rendőr volt, így személyesen éltem meg éveken át, hogy fegyver van a házban. Őszintén megmondom, rettegtem abban az időben. Hogy biztosan el legyen zárva. Hogy ne maradjon megtöltve. Hogy tisztítás közben senkit ne sebesítsen meg a férjem, magát se. Hogy a gyerek ne férjen hozzá. Hogy senki ne tudja, hogy nálunk van otthon. Hogy senki ne támadjon meg minket és a férjemnek ne kelljen használnia a fegyvert. Hogy, ha megtámadnak, akkor egyenértékű legyen a támadás és a védekezés eszköze, hogy ne kerüljön börtönbe a férjem...stb. Látható, hogy egy gondolatom sem akörül forgott, hogy de jó, hogy kéznél van, meg tudom magam védeni, hanem végig attól rettegtem, hogyan sülhet el a dolog rosszul.
A magam részéről egy fegyvert sem tartok jónak. Természetesen, azt megértem, hogy a rendvédelmi szervek magukat is védik a fegyverrel, hiszen előbb rendelkeznek modernebb fegyverrel a rossza szándékú egyének, mint a rendőrök. Szándékosan rendőrüket írtam, mert a haza védelmét is értem, de ahol lőnek, ott vissza is lőni fognak. Minden háborút értelmetlennek tartok, azt különösen, amit fizikálisan fegyverrel vívnak. A fegyver mögött sosem jószándék áll. Éppen ezért, minden fegyvert elítélek és mindenkit, aki önvédelem címen felhatalmazva érzi magát annak használatára. Természetesen, más, egy vadász, akinek a munkaeszköze, bár, azt hiszem kifejtettem korábban, hogy én semmilyen élőlényre nem tudnék lőni. (Nem, a csirke nyakát sem tudom elvágni, ezért veszek bontott csirkét. ;-) )
Az egyén szabadsága azt gondolom az, hogy dönthetek úgyis, hogy nem állok be a sorba. Tarthatok fegyvert, merrt a törvény engedi, de én nem akarok és nincs rá szükségem. Ettől leszek szabad, hogy dönthetek másként. Sajnos, Amerikában kevesen döntenek így. De, én nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan országban élek, ahol nem kell ilyenekről döntenem, és szerencsére másoknak sem, így biztonságban érzem magam. Ez az én szabadságom.
(Fél gondolat erejéig csak, sajnálom azokat az embereket, lásd pl. Charlton Heston, aki nem szabad és még csak észre sem veszi, hogy valójában a saját korlátai rabja. :( )
Válasz erre 

Mihály Melinda (TK7YNU) 2022.05.10. 17:32:06

Az Elefánt című film megtekintése után egy egészen más stílust hozott a Kóla, puska, sültkrumpli, annak ellenére, hogy a központi témák hasonlítanak egymáshoz. Ez a film is megrázó volt számomra, az igazság és a felelősök felkutatása egy fontos része a problémának.
A sok megdöbbentő dolog közül kettőt tudnék kiemelni, ami számomra gondolatébresztő volt, ezek közül az egyik az a részlete a filmnek, amikor különböző lakóházakba nyit be Michael Moore, mintegy ellenőrizve azt, hogy zárják-e az ajtókat az emberek a környéken, és valamennyi esetben nyitott ajtókkal találkozott, az emberek pedig meg voltak győződve róla, hogy a környék ahol élnek, biztonságos, a lesújtó statisztikai adatok ellenére is.
A másik számomra emlékezetes pillanata a filmnek az volt, amikor bemutatták a készítők, hogy Amerikában különösebb nehézségek nélkül is sikerül egy átlagembernek fegyverhez és lőszerhez jutni, és ezt a problémát az adott áruház vezetőinek úgy közvetítette, hogy két, lövöldözésben megsérült fiatallal jelent meg a helyszínen.
Nagyon nehéz, komplex témát érintő film, az ártatlan áldozatokat nagyon sajnálom, és az igazság és a felelősök keresésben nem érzem azt, hogy megnyugvást lelhetnek azok, akik valamilyen veszteséget szenvedtek lövöldözések miatt.
Válasz erre 

Liliána Viktória Szabó 2022.05.12. 09:53:13

A film címét először olvasva nem igazán tudtam, hogy mire számítsak. Eléggé meglepő volt. A film megnézése után viszont sikerült megértenem a címadást. Hiszen a film azt boncolgatta, hogy lehet-e összefüggés az USA-ban a szabad fegyvertartás és az emberek egymás felé történő bizalmatlansága között. A kóla és a sültkrumpli pedig az Egyesült Államok szinte nemzeti ételeként van számon tartva. A filmből konkrétan nem derült ki a fő kérdésre a válasz, de én úgy vélem, hogy a bizalmatlansághoz nagyban hozzátartozik ez a szabad fegyvertartás. És ezt csakis azzal lehetne megfékezni, ha valamilyen korlátozáshoz kötnék a fegyvertartást. Hiszen akár egy hipermarketben is hozzá tudnak jutni lőszerhez, melynek konkrét áldozata is van. Ezt is bemutatta a film. A hipermarket pedig "mossa kezeit". Számomra az a nagyon nagy ellentmondás, hogy fegyverhez ilyen könnyen jutni, viszont alkoholt csak 21 éves kor után lehet vásárolni.
Részemről egy nagyon meghatározó rész volt a filmben. Amikor az alsó tagozatos kisfiú fegyverhez jutott és lelőtte osztálytársát. Csupán csak nagybátyja figyelmetlenségéért. Hiszen ez nem a gyermek felelőssége, hogy ahhoz hozzá tudott jutni. Az már egy másik kérdés, hogy az a kis gyermek hogyan tudta használni az adott fegyvert. Ehhez szerintem nagyban hozzájárul a nem korlátozott számítógépes játék. Csupán csak azért, mert az adott szülő nem tud vagy csak nem akar vele foglalkozni.
A másik nagy befolyásolója ennek a bizalmatlanságnak a média. Hiszen annyi amerikai film készül, melyben a zaklató és a gyilkos a szomszéd ablakból követi, lesi és tartja félelemben áldozatát.
Összességében egy nagyon tanulságos film volt a számomra. És nagyon nagy kontraszt volt, amikor bemutatta a film, hogy a szomszédos Kanadában meg mennyire bíznak egymásban az emberek és mennyire nyitottak a másik felé. Pedig ők egy elég nagy vadászkultúrával rendelkező, szintén fegyvertartó nemzet. Azonban náluk szerintem egy nagyon nagy befolyásoló tényező az, hogy a fegyvertartásnak megvan az adott kultúrája.
Válasz erre 

Evelin Juhász WGRRH1 2022.05.15. 16:35:57

Nagyon tetszett, hogy kapcsolódott az előző filmhez és hogy a címe alapján ez a film is okozott meglepetést. Végre egy dokumentumfilm, ami görbe tükröt mutat a mindenki álmaiban élő idealizált Amerikájának. Rémisztő belegondolni, hogy gyermekek nőnek fel úgy, hogy normális dolog ha a cumija után kutatva az éjjeli szekrényben egy fegyvert talál. Hogy az utcán sétálva szinte bárkinek lehet fegyvere. Sajnos a jelen rohanó világunkban teljesen megszokott és elfogadott, hogy a kiskorú gyerekeknek szánt filmekben, mesékben is megjelennek a fegyverek. Ezek után nyilván nem csoda, ha egy Amerikában élő gyermek, aki még könnyen hozzá is férhet kísérletezik. Így tanul egy gyermek, hogy kipróbálja az új dolgokat. Sajnos ezt a tartalomgyártók és az USA abszolút nem veszik figyelembe, emiatt fordulhat ilyenfajta tragédiába.
Mindenképpen hasznos volt, hogy nagyobb rálátásom van az USA fegyverhasználati és fegyvertartási szabályairól, ami az Európában megszokott normáktól szinte teljesen eltér.
Válasz erre 

minze 2022.05.19. 20:34:37

Amerikában az egyén szabadságát többek között az szavatolja, hogy szabadon gyakorolhatja a fegyvertartás, és önvédelem céljából a használat jogát. Mégsem gondolnám, hogy bármilyen értelemben szabadabb lenne az az amerikai (nagy nem amerikai) ember, aki fegyvert tart a vitrinjében agy a kispárnája alatt. Sőt. Lehet, hogy nem jó hasonlat, de én úgy vagyok vele, ha van otthon csokoládé, sokkal nehezebben állok ellen, mintha nem lenne. Fegyverre fordítva, ha van otthon fegyver, sokkal könnyebben fog eszembe jutni használni, mintaha nem lenne.
Hogy biztonságot jelent-e? Ezek szerint a fegyvert tartó emberek abból indulnak ki, hogy előbb vagy utóbb meg kell magukat és/vagy a családjukat védeni, legalábbis állandó készenlétben élnek, hátha épp rájuk ront az otthonukban egy medve vagy egy bandita.
Összegezve nekem a fegyvertartásról Csehov puskája jut eszembe - ha egyszer megjelenik a színen, el is fog dördülni.
Válasz erre 

Fábián Boglárka 2022.05.20. 14:57:09

Ez a film már csak azért is érdekes volt, mert próbálta lerombolni a sokak által elképzelt meseszerű USA-t. Hiszen rengeteg hollywoodi azt közvetíti az emberek felé, hogy ott csodálatos az élet, a legnagyobb gond pedig, hogy a szomszéd fűje zöldebb. Viszont nem ez az első dokumentumfilm, amiben azt látom, hogy ez nagyon nem így van. Láttam már például a kisemmiző egészségügyi és biztosítási rendszerről is, szóval számomra nem volt meglepetés, hogy olyan az Egyesült Államok, amilyen. Érdekesnek találtam, hogy a készítők igyekezték átvizsgálni azokat a dolgokat, amikre az amerikai lakosok és politikusok a túlzott erőszakosságot fogták. Többet között az erőszakos filmeket és a feygvertartást említették. Viszont hiába mentek át a szomszédba, ahol ezek ugyanúgy jellemzők, akkor is bőven alacsonyabb a gyilkosságok száma. Amit a dokumentumfilm legnyomósabb oknak felhozott, az az ijesztgetés, hogy az embereket nap, mint nap a híradóban ijesztgetik, különböző rémhíreket mondanak. Ami viszont nekem tűnt fel, az az, hogy mindig kell legyen egy ellenség. Több oldalról is el lehetne kezdeni felszámolni az erőszakosságot és az nem feltétlen a fegyvertartás korlátozása kéne, hogy legyen. Sokkal inkább az emberek mentalitásán és hozzáállásán kéne változtatni.
Válasz erre 

Vigh Erika 2022.05.20. 18:40:01

Ez minden idők egyik leginkább elgondolkodtató és mégis szórakoztató filmje. Az a mód, ahogy Michael Moore egy olyan komoly témáról készített dokumentumfilmet, mint a fegyveres erőszak, és azt ilyen komikusan bemutatta, valóban kiváló volt. Különösen tetszett az "Amerika rövid története" című rész. Moore valóban felnyitotta a szemem az amerikai fegyverprobléma súlyosságára, és még jobban értékelte, hogy egy ilyen viszonylag biztonságos országban élek, mint Magyarország. A film meglehetősen kritikus az amerikai politikusokkal és általában az amerikai néppel szemben is, amiért olyan erőszakosak és fegyvermániások voltak. Nem vagyok benne biztos, hogy Moore kapott-e ezért Oscar-díjat, de mindenképpen megérdemel egyet. Egy igazán fantasztikus film.
Válasz erre 

Bliszkó Zsófia 2022.05.29. 14:13:04

Az Elefánt című film kommentjénél azt írtam hogy szerintem habár fontos témát dolgoz fel, még sem alkalmas megértetni egy ilyesféle borzalom megértését. NA EZ A FILM. Ez teljesen magával ragadott. Tele voltam érzelemmel az egész film alatt. Leginkább ideges voltam. Hogyan lehetséges hogy gyerekeknek szinte karnyújtásnyira legyen egy ilyen gyilkos és erőszakos eszköz?!
Tetszik hogy az amerikai álmot ledönti és jól meg is tapossa! Néha képesek az emberek dédelgetni egy olyan álmot ami nem reális, és kellenek az ilyen impulzusok hogy kizökkentsenek ezekből.
Nem értem hogy lehetséges hogy ennyire könnyen fegyverhez jusson egy átlag ember Amerikában. Ezen szerintem sürgősen változtatniuk kéne.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása