Filmklub

Filmklub

Elefánt

2022. február 22. - auch w.

Ugyanolyan nap, mint a többi. Átlagos középiskolások mennek a gimnáziumba, élik meg a nap kisebb-nagyobb eseményeit, de ketten közülük ma máshogy érkeznek: fegyvereket hoznak. Mondhatnánk, ez tipikusan az amerikai társadalom problémája, de vajon előfordulhatna ez nálunk is?

A bejegyzés trackback címe:

https://filmklub-tok.blog.hu/api/trackback/id/tr6017736402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Farkas Tamás920810 2022.02.22. 17:56:52

A Gus Van Sant által írt, szerkesztett és rendezett Elefánt c. pszichológiai filmdráma az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg is gyakori témát dolgoz fel, az iskolai lövöldözéseket. A film megtörtént események alapján készült, de fikciót is használ. A film 2004-ben került bemutatásra. Az alkotás szereplői gimnazista fiatalok, életkoruk feltehetően 16-18 év között lehet. A rendező a szereplőket név szerint is bemutatja, de karakterüket csak felszínesen ismerhetjük meg. Bennem a film helyszíne – az iskola – nyomasztó, rideg benyomást keltett, a túl nagy terek barátságtalanok, üresek, egyfajta nevelő intézeti hatása van. A mozivásznon jól megjelenik a diákok egyfajta klikkesedése, egymás kigúnyolása, kirekesztése. Bemutatásra kerül a lányoknál jelenleg is gyakori testképzavar, és a bulimia. A film egyik főszereplője John ugyan kirekesztve érzi magát, de mivel van egy családi kötődése – még ha az a részeges apa is – nem válik agresszívvá, hanem segítőkészség dominál nála. Ezzel ellentétben a két lövöldöző a kirekesztettségből adódóan agresszívvá válik és bosszúból viszik végbe a tragikus ámokfutást. Náluk a családi kötődést egyáltalán nem tapasztaljuk, valószínűleg nagyon magányosak is lehetnek. Tervük véghezvitelében több negatívan befolyásoló tényező is szerepet játszik. A média, az erőszakos videó játékok, és az USA-ban legálisan engedélyezett fegyverhasználat is. Az azóta robbanásszerűen megjelenő infokommunikációs eszközök világában a fiatalok egyre jelentősebb veszélynek vannak kitéve, ami fokozza a fizikai és szellemi agresszivitást, és az elidegenedést. Ez a jövőben még több súlyos problémát okozhat. A filmes eszközöket tekintve számomra érdekes, hogy gyakran hátulról követhetjük a szereplőket, sok esetben olyan, mintha arctalanná válnának. A film címe, elgondolkodtatott, valószínűleg arra utalhat, amikor valaki fölöslegessé válik, levegőnek nézik. A film rövidsége okán azt vártam volna, hogy gyorsan kibontakozik a lövöldözést kiváltó konkrét konfliktus. Számomra ezért kissé vontatott volt az első 20-25 perc. A nyomasztó hatást viszont oldotta többször is a zene, ilyen volt Beethoven Für Elise, valamint az egyik jelenetben megszólaló falióra. A mai gyerekek számára is fellelhető néhány pozitívum a filmben, amit pedagógusként érdemes kiemelni. Ilyen, hogy a diákok ekkor még jobban kommunikáltak egymással, nem az okos telefonokkal voltak elfoglalva, fontos volt a személyes kapcsolat, voltak közös programjaik. Szókincsükben sem dominált még a trágárság annyira, mint az jelenleg tapasztalható.

Mihály Melinda (TK7YNU) 2022.02.23. 14:15:53

A filmről korábban nem hallottam, ezért a megnézése után több forrást, kritikát is elolvastam mind a filmről, mind a valós történetről, amin alapszik. Az olvasottak alapján a következő vélemény fogalmazódott meg bennem:
A film, mint művészeti alkotás, kifejező. A maga lassúságával, a színvilágával kétes érzéseket keltett bennem, összezavart, a címválasztás értelmét nem találtam meg, és sokszor azt éreztem, egy kicsit értelmetlen az egész. Ez az értelmetlenség, ami végig kísérte számomra a filmnézést, a tettek mögött meghúzódó motivációkat is pontosan jellemezte.
Körülbelül 60 percen át nem értettem, miért nézem középiskolás gyerekek egy átlagos napját, amelyet átjár valami sötétség, és azt sugallja, hogy itt valami nincs rendben. Az utolsó jelenetek után pedig kérdések sora merült fel bennem, amiket nem értek.
A tragédia fájdalmasan rávilágít arra, hogy vannak néha helyzetek, amikor nem tehetünk semmit, és teljes mértékben kiszolgáltatottá válunk valami olyannak, aminek a motivációit nem értjük.
Amit magammal vittem ebből a filmből, talán az, hogy járjak nyitott szemmel. Mindennek vannak előjelei, okai, amire sokszor nem figyelünk fel időben - pedig ezzel sok esetben tragédiákat kerülhetnénk el, emberi sorsokat változtathatnánk meg. Talán, ha újra megnézném a filmet, arra fókuszálnék, hogy észre vegyem azokat az előjeleket, amiket a fiúk környezetében élők figyelmen kívül hagytak.

Varga Emma (NJNUEK) 2022.02.23. 22:05:34

A film, és maga a tragédia amit feldolgoz, teljesen ismeretlen volt számomra. Nem tudtam, mire számítsak. Már maga a cím elgondolkodtatott, hogy mégis miről szólhat egy film, aminek csak annyi a címe, hogy "Elefánt". Sok ötletem lett volna, de a cím és a cselekmény összekapcsolása a film megnézése után sem sikerült.
A film egy átlagos amerikai középiskola átlagos napját mutatja be, teljesen átlagos diákokkal és élethelyzeteikkel. A film borongós hangulatát persze már az első képsoroktól éreztem, nagyon szembetűnő volt a mosoly, a boldogság hiánya. Szinte minden diákról csak egy-egy dolgot tudunk meg, de ezek számomra csak tovább fokozták ezt a szomorú, borongós hangulatot (pl. a lányok hánytatták magukat, az egyik fiú apja alkoholista stb.)
Néztem a filmet és minden öt percben ránéztem az órámra, hogy te jó ég már mióta nézem és még mindig csak annyit tudok, hogy ezeknek a diákoknak milyen bajai meg problémái vannak, meg hogy kinek ki a barátnője. A filmre végig jellemző lesz ez a lassú folyás, ami nekem a film első részében nem tetszett, de utólag érthető.
Az utolsó 30 percben mutatja be a film a tragédiát, amit két iskolás fiú követnek el ebben a középiskolában. Nagyon heves érzéseket váltott ki bennem, hogy két kiskorú fiú milyen egyszerűen jutottak fegyverekhez. Feltűnő volt még, hogy az egyikük lövöldözős játékot játszott a tragédia előtt, és valahogy ettől én még nyugtalanabb lettem. A fiúk lógtak az iskolából, és mint utóbb kiderült, már javában tervezték a mészárlást. Feltűnt nekem, hogy a tévében Hitlerről szóló dokumentumfilmet néztek, ahol már biztosra vettem, hogy a film nagyon sötét fordulatot fog venni.
A film azzal zárul, hogy a két fiú bemennek felfegyverkezve a középiskolájukba, és mindenkit lelőnek, akit csak tudnak, a legtöbb már megismert szereplőt is beleértve.
Elhangzott a filmben, hogy ezeket a fiúkat piszkálták, csúfolták a társaik, de nekem az a véleményem, hogy rengeteg előjel, apró mozzanat utalhatott a fiúk cselekedeteire, amiket észre lehetett és kellett volna vennie a felnőtteknek. Nem sokat tudunk meg a fiúk családi hátteréről, de az biztos, hogy szükség van arra is, hogy szűrjük azokat a tartalmakat, amelyeket a gyerekeink megtekinthetnek. Én személy szerint például biztosan nem hagytam volna, hogy a gyerekem Hitler tetteiről nézzen dokumentumfilmet, vagy halomra ölje az NPC-ket valamelyik lövöldözős játékban!

F.Zsuzska 2022.02.26. 17:18:12

Kezdeném azzal, hogy nem ez lesz a kedvenc filmem, bár nagyon fontos témát dolgoz fel. Megtörtént eseményt mutat be . A cím értelmezése még mindig érdekel, ahogyan az előttem hozzászólókat is. Én általában összefüggést szoktam keresni a cím és a film között. Itt a gondolatom arra terelődött, hogy az elefánt nem felejt és, hogy esetleg ennek köze lehet a címadásnak. Számomra nagyon unalmasan kezdődött a film én is arra számítottam, hogy az elején kibontakozik maga a cselekmény és erre épül a film további része. Számítottam arra, hogy esetleg a szereplőkről több és hasznosabb jellemrajzot kapok, nem így történt. Úgy tűnik, hogy a szereplőink unalmasak, középszerűek, életük semmitmondó. Úgy érzem, hogy a rendező ezt a nihilista létállapotot, amiben az áldozatok és az elkövetők is élnek okolja a cselekmény kibontakozásáért. A nagy kérdés az, hogy az őket körülvevő társadalom(szülők, tanárok)mennyiben tehetők felellőssé a tragédiáért. Vajon ha nem csak az anyagi feltételeket biztosították volna a gyerekeiknek, hanem a kellő figyelmet és törődést is megadják gyerekeiknek katasztrófába torkollik-e a történet. Miért csak az USA-ban jellemzőek ezek az iskolai vérengzések? Talán a túlzott liberalizmus az oka? Nekem úgy tűnt, hogy a szülők szerepe minimális a gyerekeik életébe, vagy azért mert nincs elég idejük foglalkozni a problémáikkal, vagy nem is akarnak mert a saját gondjaik jobban lefoglalják őket(pl, alkoholizmus, munkanélküliség).A rendező egy valós problémára hívja fel a figyelmet, rendkívül minimalista stílusban, nem tér ki a szereplők előéletére, motivációira, rábízza a nézőre, hogy saját álláspontot foglaljon el. Nem ítélkezik csak dokumentarista jelleggel elmeséli a történteteket.

Oroszi Fanni 2022.03.03. 00:42:12

Korábban ezt a filmet nem ismertem ám amikor az első alkalomnál szóba került hogy miről szól a film és hogy megtörtént eseményeken alapul ezzel felkeltete az érdekődésememet. Magának a filmnek a címét egyátalán nem tudtam hozzá kapcsolni a filmet alapját szolgáltató történésekhez. Ez a film megnézése után sem sikerült.
A film maga számomra elégé vontatottan kezdödőt és úgy harminc perc után kezdet kicsit érdekesebbé válni mikor már minden úgy mond kulcs szereplőt bemutatott a rendező. Nekem személy szerint a film végén volt egy kis hiány érzetem. Úgy gondolom hogy a két fiú aki a lövöldözést vérehajtótta nem lett elégé bemutatva az indokok szempontjából nekem az a véleményem hogy az ő helyzetük inkább csak nagy vonalakban lett körbe írva.
Ezzel szemben az pozitív volt hogy a mai fiataloknak nem csak egy hanem több próblémája is meglett mutatva olyan modón hogy az bele ileszkedett a diákok napi monotonitásába.
Vegyük a központi szereplőket akik egy teljesen átlagos családi reggelive mutatkoznak be a filmben míg a követekező jelenetbe már fegyvert rendelnek az internetről és egy tömeg mészárlásról beszélnek teljes hideg vérrel.
A film maga pedig egy tartalmas film mivel egy ma is léttező próblémát jár körül ami nem más mint az elhenygolás és az agresszíó kapcsolata.

A mag 2022.03.07. 13:48:13

Nem tudom, hogy tipikusan az amerikai társadalom problémája-e, amit feldolgoz a film, de a fegyverbirtoklás szempontból biztosan. Az pedig nem derül ki pontosan, hogy milyen események miatt kerül sor a mészárlásra, de abból amit sejtet a film, nem gondolnám, hogy amerika specifikus lenne a probléma.
Nekem nagyon tetszett a történetmesélés módja, hogy a szereplőket teljesen hétköznapi helyzetekben mutatja be, az operatőri munka is hozzáad ehhez, a hosszú snittekkel és ismétlésekkel, amik pontosan ugyan azt a jelenetet egy másik kameraállásból mutatják. Nem mond semmi újat, nem hoz be másik szemszöget, mégis ad valami plusz hangulati kiegészítést a mészárlás előtti órák hétköznapiságához.
Az alagsori jelenetben, ahogy körbefordul a kamera, látunk egy képet a falon egy elefántról. Először az jutott eszembe, hogy a nekem mint nézőnek éppen olyan váratlan és érthetetlen a címadás, mint a film szereplőinek a mészárlás.

Viktória Szabó (WL6I3T) 2022.03.14. 14:25:02

Elefánt

Szeretem az elgondolkodtato filmeket. Az elején még is nagyon hiányoltam a szereplők nagyobbkörű megismerését. Így viszont olyan volt  mintha csak éppen egy ott közlekedő iskolás lennék aki belehallgat a folyósón elhangzott beszélgetésekbe.  Tetszett viszont, hogy egy-egy jelenetet más-más szereplő szemszögéből is megfigyelhettünk, így ez számomra kissé potólta azt amit az előző sorokban hiányosságként említettem. A történet nézése közben úgy éreztem mintha a film a kezdeti egyszerűségével probálná fokozni a nézőben az izgalmakat, és felkészíteni a végkifejletre. Annyira nyugodtan hétköznapian  zaljlik az első néhány perc, hogy már akkor érezhetjük a végén bekövetkező bonyodalmak előszelét.
Fontos részként említhető meg még véleményem szerint amikor a két majdani lövöldöző fiú szobájába láthattunk bele. Nekem ez is egy felkészítő pillanatnak érződött.  Egy üres "otthon" ahol nem probléma az iskolakerülés, és ahol bátran felkészülhetsz akár egy iskolai lövöldözésre mert senkinek sem tűnik fel semmi.
A szörnyűség bekövetkezése pont olyan nyers és egyszerű mint ahogy az a valóságban történhetne, nincsenek filmes valóságszerűtlen csavarok. Még is megrazó az egész, váratlan fordulat, hogy az egyik merénylő fiú lelövi társát. Számomra egyszerre hiányzott és tetszett is, hogy nem láttuk a végkifejletet. Nézői kiváncsiságból eredendően nagyon hiányzott  valami lezárás. Például mi zajlik a lövöldöző fiú fejében, pontosan mi is volt az oka az elkövetett bűnöknek, miért kellett meghalnia a barátjának. Végül Ő is meghalt-e úgy ahogy azt közösen eltervezték előre?
Szerintem nem kifejezetten csak amerikai társadalom problémáját dolgozza fel a film. Bárhol a világon előfordulhat ez, például nálunk is. Mivel Amerikában a fegyverhez jutás sokkal könnyedebben megy mint peldául Magyarorszagon. Ezért a film így mintha kissé hitelesebb lenne ebben a formátumban. De nem gondolnám, hogy a fegyverhez jutás szigorításával  sajnos annyival lehetetlenebbé tennénk ennek az egésznek a megvalósítását. Főleg, hogy bármilyen ártó, akár szúró eszközzel lehetséges lenne ilyen ámokfutásba kezdeni, ha valakinek erre van hajlama.

Márta Tina Osgyáni 2022.03.19. 10:54:35

Úgy gondolom a történelmünk miatt sem érzünk nagy vonzalmat a fegyverek iránt, mivel a fegyveres összetűzéseinkből általában rosszul jöttünk ki. Azok pusztítást hagytak maguk után, melyet talán a ma nemzedéke már felejt.
Szerencsére a nemzeti ünnepeink kapcsán az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetnek a dicső szónoklatok, melyek megelőzték a forradalmakat, mint magára a "harcra", mely maga sem követelt sok emberéletet. Ezért is érezhetünk nagyobb szimpátiát a forradalmárok iránt, mint azok iránt, akik erővel, fegyverrel próbálták leverni, vagy kivégzéssel torolták meg azt.
Egy átlag magyar ember más eszközökkel rendelkezik, már csak az oktatás, hazafiasságuk, és a fegyvertartási törvények szigorúsága miatt is. Alapvetően is arra vagyunk szocializálva, hogy konfliktusainkat kevésbé erőszakosan, ha lehet megbeszélés útján rendezzük. De ha ez sem vezet megoldásra, a múltunkból adódóan előbb kerül sor verekedésre vagy kerül kézbe bicska, mint gépfegyver. Nem mintha egyik jobb lenne a másiknál, az esetleges sérülés súlyossága nem csak a fegyvernemtől függ. Éppen ezért a filmhez hasonló gépfegyveres támadást nem, viszont más erőszakos eseményt el tudok képzelni hazánkban is.

Sz. Viktória 2022.04.19. 13:56:31

Miután megtudtam a film címét mindenre számítottam csak arra nem, hogy egy gimnáziumi lövöldözésről fog szólni. A film címe nemcsak a magyarra fordított címe, hanem az eredeti cím is egy az egyben. Bármennyire próbáltam hozzá kapcsolni a címet a filmhez még a megnézése után sem sikerült.
A történet egy amerikai az 1999-es években a Columbia Gimnáziumban történt iskolai mészárlás eseményeit vette alapul. Számomra a film első hatvan perce vontatottnak, unalmasnak és régimódinak tűnt. Nem tükrözte az 1999-es évek pezsgő amerikai gimnazisták életét. Ha nem tudtam volna pontosan, hogy mikor készült a film sokkal korábbinak gondoltam volna.
A film magát az iskolai mészárlást is felületesen meséli el nem pont úgy ahogy az valójában történt, de ennek okát valószínűleg kegyeleti okokra vissza lehet vezetni. A történet utal az USA legális fegyvertartási és fegyverhasználati törvényeire. Rámutat a pedagógusok óriási felelőségére és arra, hogy minden diák egyenlő figyelmet érdemel. Ha éppen integrációról beszélünk akkor az legyen inkluzív, ami az adott közösségben lévő egyének sokszínűségének és bárminemű különbözőségének elfogadását és megbecsülését, és ezen keresztül az esélyegyenlőség biztosításának egyik legerősebb szintjét jelenti. Talán, ha ezek a tanulók megkapták volna a tanároktól a befogadásnak ezt a formáját, én hiszem, hogy nem történik meg a mészárlás mások és önmaguk ellen, a magukba fojtott és felhalmozódott aggresszió, szorongás, düh kiadása miatt.
Szeretném hinni és beleképzelni a filmbe, hogy az elején bemutatott embereknek (vélhetően az elhunyt gimnazistáknak és tanároknak) állít emléket, azok utolsó napját mutatja be ilyen részletesen!

JakusKriszti 2022.04.27. 05:50:18

Őszintén szólva a film megnézése után elég nagy üresség tántongott bennem. Ez lehet az én szegénységi bizonyítványom, de kellett egy ki idő, mire eljutott a tudatomig, hogy miről is szól ez a film. Próbáltam több szemszögből vizsgálni a dolgot, de engem valahogy sehogy sem győzött meg. Természetesen értem mire akart kilyukadni a film, de engem a kivitelezés nem győzött meg, tulajdonképpen untam. Azt viszont nagyon elszomorítónak találom, hogy ez a dolog, valóban megtörténhet vagy megszülethet egy ember, vagyis inkább egy gyermek fejében. Ezt valahonnan a pszichológia szempontjából kellene vizsgálni, bár szerintem ezekre a Miértekre az a gyermek sem tudhatja a választ,akinek a fejében megszüntett az ötlet.
Ami engem elkapott a filmben és eléggé elgondolkodtatott, az az úgynevezett klikkesedés, ami megjelent, bár közvetlen szerintem nem fektettek erre nagy hangsúlyt, mégis ott volt, és tulajdonképpen ez miatt történt az, ami.
Mélységesen felháborít, hogy ezt a fajta megbélyegzést, mindenki szó nélkül hagyja, aztán amikor megtörténik a baj, akkor csak megy az egymásra mutogatás, ahelyett hogy magukba néznének.

Réka Katona 2022.04.29. 18:55:24

A film számomra ismeretlen volt. A cím alapján szerintem nem sokan gondolnák hogy ez egy tulajdonképpen egy pszichológia filmdráma, amely egy olyan fináléval zárul amelyre ránézés alapján nem is gondolnánk. A film szerintem teljesen élethűen mutatja be azt hogy milyen diákcsoportosulások, milyen élet van úgy általánosságban az iskolákban. A rendező olyan érzést kelt bennünk minthogyha midez természetes lenne. Érdekes volt az is, hogy a szereplőket gyakran hátulról szemlélhettük meg. A két merénylő fiúnak a karakter megformálása szintén nagyon érdekes: ülnek otthon, és videójátékot játszanak, zenét hallgatnak és beszélgetnek. Neten keresztül fegyvereket rendelnek maguknak, és a film egésze alatt teljesen normálisan viselkednek. LEgalábbis kívülről normális viselkedésnek tűnhetett. Indulatnak még csak jele sem volt az arcukon, amikor fegyverrel elindultak az iskolába. Némi pozitív véleményt nyújtottak számomra azzal, hogy a szőke fiú szereplőt figyelmeztették arra hogy ne menjen be az iskolába. De még ezt is olyan semleges hangnemben tették, hogy nem csoda hogy nem értette a srác hogy miért is mondják neki ezt.
Ami ezután történt azt borzalmasnak találom. Főleg úgy hogy igaz történeten alapul. Elborzaszt az hogy Amerikában ilyen könnyen hozzá jutnak az emberek a fegyverekhez, mindenféle ellenőrzés nélkül. Lesokkolt a film végkimenetetele.
Tulajdonképpen a film elejétől kezdve feszült voltam, és érzetem hogy az a hangulat ami a film elejétől kezdve uralkodott minden egyes jelenetben, nem véletlen. Ennek ellenére lesokkolt.
Összességében szerintem egy jól felépített, hétköznapi jelenetekkel, problémákkal tűzdelt alkotás lett a film. És bár nem lett a kedvenceim egyike érdemesnek találom arra, hogy elrettentő, és meggondolandó példaként mások akár kötelezően is megtekintsék ezt a filmet.

Hadrik Hajós Angi 2022.05.09. 11:49:28

Megrendítő volt számomra a film maga. Az, hogy eleve dokumentumfilmként tálalja elénk a sztorit, valahogy belehelyez minket a történetbe, pontosan érezzük, hogy itt most valami olyan fog történni, amiben mindenképpen valamilyen formában érintettek leszünk. Részemről, abszolút a féltő szülő szerepe jutott, és rögtön magamba is kellett néznem. Tizenévesek a lányaim, alssan elérik a filmben látott fiatalok életkorát. Aggódnom kellene? Össze vagyok zavarodva. Ez a világ, nem az, amiben én középiskolás voltam, dem az, ahol ilyenekre gondoltunk voln akár, maximum odáig jutottunk el, hogy jelentsünk bombariadót, hogy elmaradjon a matek doga. De, amikor megtörtént eset, hogy már az általános iskolába a 12 éves kisfiú rúgós bicskát visz, át keleltt értékelnem a látottakat.
Abszolút magánvéleményem, hogy az amerikai társadalom annyira multikulti, hogy soha nem lesz egy egységesen elfogadott álláspont arra vonatkozóan, hogy milyen értékrendszer szerint induljanak el. Összességében, ha nézzük, a legfiatalabb nemzet a világon, hihetetlen sokszínűséggel. Viszont, ahogy a bejátszott kisfilmben is láttuk, ezzel együtt, nem kiaknázzák a lehetőséget az alapító ősatyák, hanem rettegnek mindenkitől, aki más. Nyilván más nemzeteknél is jelen van a másságtól való félelem, de szerintem nem ekkora módon. Tehát, a válaszom az, hogy nagyrészt igen...szerintem, leginkább az amerikai társadalomban fordulhat elő hasonló, bár, ne felejtkezzünk meg a 2011-es norvég terrortámadásokról vagy a korábbi ETA, IRA és hasonló támadásokról sem, de nem azok a jellemzőek.
Az jobban kiakaszt, és ez viszont, szerintem más társadalomra nem jellemző, hogy bárki rendelhet fegyvert, vásárolhat szabadon,. használhat szabadon stb. A világ más országaiban, az amerikain kívül, ez jóval szabályozottabb. Tehát, a válaszom ebből a szempontból, nem. Szerintem, Magyarországon nem fordulhat elő ilyen. Jelenleg. Szigorúan szabályozva van, hogyan és ki juthat fegyverhez. Természetesen, ezzel együtt egyedi esetek lehetnek, hiszen az internet szabadon hozzáférhető bárki számára, volt nálunk is példa arra, hogy valaki bombát rakott össze az internetről.
A címről jutott még eszembe, mert voltak elképzelések, miért ez lett a film címe. Nekem az jutott eszembe, hogy az elefántok nem felejtenek. Szerintem, a cím erre is utalhat, hogy ne felejtkezzünk el az ilyen dolgokról, ne legyen természetes, emlékezzünk és okuljunk ezekből.

Hadrik Hajós Angi 2022.05.09. 11:51:15

Bocsánat, ez itt is étvényes, de az említettt bejátszás a másik filmben volt...bocsánat. :)
" Viszont, ahogy a bejátszott kisfilmben is láttuk, ezzel együtt, nem kiaknázzák a lehetőséget az alapító ősatyák, hanem rettegnek mindenkitől, aki más. Nyilván más nemzeteknél is jelen van a másságtól való félelem, de szerintem nem ekkora módon."

Fábián Boglárka 2022.05.10. 14:08:58

Számomra ez a film ismeretlen volt, még nem is hallottam róla ezelőtt. A cím alapján nem igazán tudtam kitalálni, miről is szólhat, de ez a végkimenet meg végképp eszembe se jutott. A film maga nagyon lassan indult, sőt engem egy idő után kicsit untatott, hogy folyamatosan ugyanazt a jelenetsort néztem végig, csak más szereplő szemszögéből. Persze mindig a karakter miatt egy kis plusz volt a különbönböző jelenetekben. Egy idő után az jutott eszembe, hogy majd a végén olyan "tarantinosan" összeáll a kép és mindennek értelmet ad. Valamilyen szinten így is történt, hiszen ezáltal megtudhattuk, hogy a lövöldözés kezdetekor melyik karakter éppen hol tartózkodott. A mélységét a filmnek én abban fedeztem fel, hogy a nap átlagosan indul és telik. Senki sem mond vagy tesz semmi teátrálisat, a délutánjukat, hétvégéjüket tervezik, stb. Mégis egyszer csak az egész megszakad két ember miatt. Semmi előjele, mondhatni vihar előtti csend volt. Számomra ezért volt letaglózó, mert arról a két fiúról senki sem gondolta volna, hogy ilyenre képesek. A borzalmamat már csak mélyítette a tudat, hogy ez igaz történet alapján készült és, hogy nem egyszeri eset volt.

Liliána Viktória Szabó 2022.05.12. 10:31:08

Amikor elolvastam a film címét egyáltalán nem gondoltam volna, hogy a már általam korábbról ismert, amerikai gimnáziumban történt lövöldözést fogja feldolgozni. Sajnos a film megnézése után sem tudtam összekapcsolni a címet és a film lényegét.
Akárhányszor hallom ezt a történetet, sajnos nem tudom megérteni, hogy azt a két tinédzser fiút mi vehette rá arra, hogy ilyet kövessen el. Nyilván a tinédzserek könnyen sérülékeny lelkét bármi megbánthatja, azonban ha nem lettek volna ilyen drasztikus eszközök a kezükben, akkor nem torkollott volna tragédiába ez a megbántottság. Ezen problémára pedig a második filmünk ad magyarázatot, hogy ennyire szabad kezet adnak a polgároknak az USA-ban a fegyvertartásra. Hiszen ha ez nem lenne máris meg lehetett volna előzni a bajt. Bár ha valaki tényleg fegyverhez akar jutni, akkor az meg fogja szerezni bárhol máshol is, csak egy kicsit nehezebben.
Egyébként a film nagy részében az amerikai gimnáziumok mindennapi életét mutatja be. Majd az utolsó részben magát a tragédiát. Szerintem azért taglalja ennyire részletesen a film a hétköznapi életet, hogy a néző próbálja meg felfedezni azokat az előjeleket, amelyeket a közvetlen környezet sajnos nem vett észre. Első megnézésre nekem sem tűnt fel nagyon, azonban így visszagondolva lehet, hogy egy-kettő mégis csak arra utalt. Ám ebben máig nem vagyok biztos. Második megtekintésre erre biztosan jobban figyelnék.
Összességében, ahogyan az elején is említettem ez egy nagyon megrázó film a számomra. Főleg azért, mert egyébként rengeteg olyan amerikai tini filmet készítenek ami nagyon fényesnek és gond nélkülinek állítja be a gimnazisták ottani életét, ám ez sajnos korántsem így történik a valóságban. Legalábbis ennyire biztosan nem.

Evelin Juhász WGRRH1 2022.05.13. 16:48:06

A film címéből először egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ez lesz a film tartalma. Szerintem ez egy amolyan gyermeknevelési/oktatási rendszer kritika. Amikor félresiklott életeket, nehéz sorsokat látunk magunk körül, akkor mennyire tehető érte felelőssé mondjuk a közoktatási rendszer és a mikrokörnyezetünk amelyben szocializálódunk. Vajon odafigyelnek eléggé mindenkire? Ráadásul emellett nem elhanyagolgató a tény, hogy milyen szabad kezet adnak Amerikában a fegyvertartás szempontjából. Szerintem ez a film nagyon jól rámutat erre a problémára. Megrázó mégis egyszerű film. Kétségtelenül nem ez lesz a kedvenc filmem, de egyszer ajánlatos megnézni.

minze 2022.05.19. 15:18:55

Annyiban mindenképpen tipikusan amerikai a probléma, hogy az USÁ-ban az alkotmány garantálja a szabad fegyvertartás jogát, így viszonylag könnyen juthat bárki lőfegyverhez. Vannak más országok, még Európában is, ahol nincs különösebb feltétele a fegyvervásárlásnak illetve birtoklásnak, és bár pontos statsztikákat nem ismerek, a colorado-i iskolában elkövetett kivégzés-szerű merényletek jellemzően Amerikában fordulnak elő. Magyarországon eddig összesen kétszer volt hasonló: ‘73-ban a balassagyarmati túszdráma, amelyben csak az egyik elkövető halt meg, és 13 évvel ezelőtt a pécsi ámokfutásként elhíresült eset, ahol egy orvostanhallgató fordult az iskolája ellen. Ennek egy halálos áldozata lett.
Ezzel szemben itthon az öngyilkossági ráta van az egekben, hazánkban az agressziót inkább fordítják önmaguk felé az emberek, mintsem mások felé. Ez vajon tipikusan magyar probléma?

minze 2022.05.19. 20:43:08

Annyiban mindenképpen tipikusan amerikai a probléma, hogy az USÁ-ban az alkotmány garantálja a szabad fegyvertartás jogát, így viszonylag könnyen juthat bárki lőfegyverhez. Vannak más országok, még Európában is, ahol nincs különösebb feltétele a fegyvervásárlásnak illetve birtoklásnak, és bár pontos statsztikákat nem ismerek, a colorado-i iskolában fiatalok részéről elkövetett kivégzés-szerű merényletek jellemzően Amerikában fordulnak elő. Magyarországon eddig összesen kétszer volt hasonló: ‘73-ban a balassagyarmati túszdráma, amelyben az egyik elkövető halt meg, és 13 évvel ezelőtt a pécsi ámokfutásként elhíresült eset, ahol egy orvostanhallgató fordult fegyverrel az iskolája ellen, amelynek egy hallgató esett áldozatául.
Ezzel szemben itthon az öngyilkossági ráta van az egekben, hazánkban az agressziót inkább fordítják önmaguk, mintsem mások felé az emberek. Ez vajon tipikusan magyar probléma?

Vigh Erika 2022.05.20. 18:45:21

Ez volt az összes megnézett film közül, amelyik a legkevésbé tetszett. Annyira szerettem volna többet megtudni a karakterekről, de a film több hangsúlyt fordított arra, hogy kövesse őket hátulról, minthogy elmagyarázzon bármilyen logikai kapcsolatot. Értem, hogy hagyni kell, hogy a néző elgondolkozzon, de legalább valamit elmagyarázhattak volna, vagy egy kiindulópontot kaphattunk volna.
Ha ezek mellett szemethunyok nem gondolom, hogy rossz film volt, maximum én nem tartozom a célközönség közé. A színészi alakítást azonban jónak gondoltam, a fiatalok ügyesen improvizáltak.
A film természetesen nagyon aktuális az Amerikában lezajló rengeteg iskolai lööldözés miatt. Fogalmam sincs, hogy ilyen helyzetben én mit csinálnék., és szinte elképzekhetetlen számomra, hogy Magyarországon ilyen történjen, akár egyszer is, nem hogy gyakran.

Bliszkó Zsófia 2022.05.29. 13:36:10

Nem ismertem a filmet ezelőtt, és az első 60 percben nem is igazán értettem, hogy mi is a pontos cselekményszál. A filmben egész végig érezhető a feszültség, de éppen csak annyira hogy mi is picit feszültebbé válljunk, de ne sejtsük hogy milyen irányba tartunk. Sokkoló volt számomra a végkifejlet. Amerikában, sajnos ez gyakori eseménynek számít, így ennek tudatában, nagyon fontos és aktuális filmnek tartom, de szerintem elég unalmasra sikeredett összeségében. Bár meglepődtem a végén, mégis az előtte eltelt idő, annyira hosszú volt, hogy szerintem ha nem ez lett volna a feladat, áttekertem volna vagy kikapcsolom.
Fontos témát dolgoz fel. Szerintem ezzel foglalkozni is kell, de ezt a film nem alkalmas szerintem megérteni egy ilyen borzalmat.
süti beállítások módosítása