Filmklub

Filmklub

Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
1
2020. február 22. - auch w.

Egy lakás, négy asszony, párkapcsolatok. Almodóvar ma is újszerű feldolgozásban tálalja nő és férfi viszonyát, az érzelmek sodrát és zavarát.

25 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://filmklub-tok.blog.hu/api/trackback/id/tr7815486182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FodorTina 2020.02.24. 22:58:13

A napokban megnéztem a filmet. Első benyomásra egyáltalán nem tetszett, elvesztegetett időnek éreztem. Majd amikor jobban átgondoltam és a "dolgok mögé néztem", akkor láttam meg, hogy a filmben szereplő nők, mennyire kétségbeesettek. Úgy gondolom, ezt a kétségbeesést a párkapcsolattól és a pártól való függés okozza leginkább. Mert ahogy egyedül maradtak, illetve a párkapcsolati problémák megjelentek (mindegy milyen okból kifolyólag) nem látták meg a saját felelősségüket a kapcsolatban és azt, hogy ők mit tettek rosszul/kevésbé jól, hanem leginkább az érzelmi túlfűtöttség miatt a másik felet hibáztatták. Ezenkívül, azt is megfigyeltem, hogy mivel ők "körön belül voltak" így nem láttak rá a saját problémáikra és emiatt a megoldást sem találták meg, vagy sokkal fájdalmasabb, nehezebb úton keresztül jutottak el a megfelelő döntésig.
Válasz erre 

Kecskés Eszter 2020.02.25. 07:07:45

Én egy kicsit tartottam a filmtől, de végül tetszett.
Az általánosságban vett férfi és női reakciók jól láthatóak, az inkább érzelmi reakciók, rengetek beszéd, a férfiak részéről pedig az “egyszerűbb” gondolkodás, hogy nem komplikálják túl a dolgokat. De az nagy kérdés, hogy vajon a belső megéléseik vajon milyenek?
A párkapcsolati függésben élő változása is igen erőteljes, ahogyan bejárja az útját (mind kívül, mind belül). Kezdetben a társadalom által meghatározott női szerepben volt, nem élte meg igazi női minőségét, ami végül erőssé tette.
Válasz erre 

Szabó Ingrid 2020.03.10. 13:26:42

Őszintén megvalva egy kicsit megijedtem, amikor meghalottam a film megjelenésének évszámát, mivel a régi filmek általában nem keltik fel az érdeklődésemet.
De ennek a filmnek már a címe megfogott, kíváncsivá tett.
Leginkább a film humora volt az, ami kifejezetten élvezhetővé tette a filmet. Legtöbb jelenet inkább a nézőnek humoros, a szereplőknek sokkal inkább fájdalmas, vagy szomorú.
A film története sem okozott csalódást. Tökéletesen bemutatta a női gondolkodásmódot, mondhatni naivitást. A tény, hogy mindazok ellenére amiket Iván mindnyájukkal tett, mégis minden mást figyelmen kívül hagyva rohannak utána, az számomra a gyengeséget jelképezi. Bár maga a cél a gyengeség, a filmben szereplő nők cselekedeteikből kiderül, hogy mind magabiztosak és erősek. Hiszen megállíthatatlanok, valamilyen úton-módon elérik amit akarnak. Erre tökéleteses példa, hogy gond nélkül elaltatják a rendőröket is, fegyverrel túszul ejtenek valaki.
Az idegösszeomlás jelei többször is megjelennek, ilyen pl. az altató, a nyugodtság, mozdulatlanság a lángoló ágy mellett, a fegyver használata és az öngyilkossági kísérlet. Ez a jelenet kifejezetten megmaradt a fejemben, mivel az, hogy szintén szerelemtől szenvedő baratnője öngyilkos akart lenni, csak másodlagos probléma. Hiszen, miután megmentették a lányt, Pepa rohan is tovább keresni Ivánt. Még csak meg sem említik többet a film folyamán.
Összességében egy igazán elgondolkodtató film, amely a mai világban is teljesen megállja a helyét, hiszen nem, illetve alig változtak a szerepek. A partner nélkül élni nem tudó női típussal manapsság is rengetegszer találkozni.
Válasz erre 

Somogyi Emese 2020.03.10. 23:15:53

A film címe felkeltette az érdeklődésemet, kíváncsivá tett, milyen lesz a cselekménye, mi miatt kerülnek az abban szereplő asszonyok a teljes idegösszeomlás szélére. A film megnézése után leszögezhetem, hogy a cím teljes mértékben illik a műhöz, lefedi annak lényegét és problémakörét.
A mű alapötlete szerintem nagyon jó, bemutatja, mennyire és milyen módokon képesek nők egy férfi miatt szenvedni. A férfi mindegyiküket csak kihasználja, nem igazán törődik velük, ennek az az oka, hogy egyszerre több nő van az életében.
A vágás és a kameraállások különlegesek véleményem szerint a filmben, az a rész nagyon tetszett, amikor Pepa sétál fel-alá a lakásában magassarkúban. Szerintem zseniális szögből vették fel azt a jelenetet.
A filmben sok a geg, ezek közül kiemelném azt, hogy mindig ugyanaz a taxis jött Pepáért. A néző (szinte) biztos volt benne, hogy megint ő fogja vezetni a taxit, és a készítők nem is okoztak csalódást. Az is megmosolyogtatott, hogy a taxis a végén már arra is figyelt, hogy a sok tárgy mellett szemcsepp is legyen az autóban, ahogy azt Pepa kérte. Nagyon tipikus a filmben az az elem is, hogy a szereplők folyton elkerülik egymást, de mi nézőként láttuk, mennyire kevesen múltak ezek a találkozások akár személyesen, akár telefonon.
A főszereplő szerintem egy nagyon különleges figura, akinek érdekes reakciói vannak és furcsa megoldásokat talál ki. Emellett nagyon szerethető, az ember szerintem könnyen bele tudja képzelni magát a helyzetébe. Én személy szerint végig drukkoltam neki, hogy sikerüljön megoldást találnia a problémáira és hogy végre megnyugodhasson.
A szereplőknek jellegzetes karakterük van szerintem, mindannyian különlegesek valami miatt. Sokszor furcsa szituációkba keveredtek, amik a való életben biztosan másképp estek volna meg.
A film vége más volt, mint amire számítottam, a gaspacho-s jelenetnél kicsit meglepődtem, hogy csak úgy ott hagytak mindenkit, mintha mi sem történt volna. Pepa ezután megmentette a férfi életét a repülőtéren, majd elsétált. Ehhez nagyon nagy lelkierőre volt szüksége, becsülöm, amiért ezt meg tudta tenni annak ellenére, hogy a szíve mást diktált neki. Az én értelmezésemben korábban azért akart találkozni a férfival, hogy elmondja, babát vár, de miután megismerte a férfi fiát, aki elmondta neki, hogy a férfi soha nem törődött vele, nem volt már fontos számára, hogy az tudjon a születendő gyermekről. Szerintem miután lezárta múltját a férfival Pepa, végre boldogság lett úrrá rajta és vállalni fogja a gyermeket. Valószínűleg már altatóra sem lesz szüksége, mert megoldódott a problémája, végre megnyugodhatott.
Összességében tetszett a film, véleményem szerint az alapkoncepciója nagyon jó, a szereplők játéka élvezhető, a néző pedig végig drukkol a szereplőknek és néhány esetben bosszankodik, amiért nem úgy alakul valami, ahogy mi azt szeretnénk. A film lezárása meglepő volt számomra, nem derült ki, mi fog történni az egyes szereplőkkel, de a főszereplő élete valószínűleg egyenesbe került végre.
Válasz erre 

Szécsényiné B. Ági 2020.03.12. 19:18:39

Nekem személy szerint nagyon tetszett a film. Nagyon szeretem Pedro Almodóvar által rendezett filmeket. Szerintem próbál arra rámutatni és előrevetíteni, hogy egyre nagyobb szükség van és lesz a független erős nőkre. Ő egy igen megosztó személyiség és a filmjei is azok. Egyetértek Emese hozzászólásával.
Tetszettek az apró pici részletek ( a kávéfőzős fülbevaló, a taxis személyisége és a taxi belseje :) )
A színészek sokatmondó gesztusokkal is sokat tettek hozzá a filmhez.
Válasz erre 

Czövek Boldizsár 2020.03.14. 19:09:55

Számomra az egész filmet átszőtte a kétely, nem mindig tudtam kiigazodni a szálakon, a szereplők egyáltalán nem voltak "bemutatva", egyszerű nyers valójukban ismertük meg őket, mit sem sejtve arról, hogy később milyen szerepük lesz a történetben. A férfi gondolkodás szerintem már kicsit túlzóan is le volt egyszerűsítve.
Válasz erre 

Sándor Blanka 2020.03.18. 13:25:21

Nem igazán szeretem a régi filmeket, sokszor vontatottak, unalmasak számomra, de valahogy ez a film annak ellenére, hogy kicsit vontatott volt mégsem volt unalmas, mert beletudtam képzelni saját magam a női szereplők helyzetébe. Szerintem a film mögöttes tartalma az, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb szükség lesz a független erős nőkre, akik bármilyen helyzetben megállják a helyüket, nem biztos, hogy mindig lesz mellettünk egy biztonságot jelentő férfi.
Maga a film cselekménye izgalmas és sokoldalú volt, a szereplők szerintem jól játszották a karakterüket. Összességében nézhető és élvezhető film volt.
Válasz erre 

Kinga Gimesi 2020.03.19. 09:59:44

Én is csatlakoznék pár előttem szólóhoz, én sem szeretem igazán a régi filmeket. Én a filmet a címe után is erős kétellyel kezdtem nézni, viszont önmagamat is meglepve tapasztaltam hogy tetszett a film. Rendkívül szórakoztató volt, a karakterek szerethetőek voltak szinte egytől egyig. Együtt tudtam érezni velük, meg tudtam érteni őket, a cselekedeteiket. A színészek nagyon jók voltak, remekül volt megkomponálva a film, jól egészítették ki egymást a szerepek, a párbeszédek, minden.
Nem azt mondom hogy ez lesz a kedvenc filmem, de élveztem és tetszett.
Válasz erre 

Schütz Alíz 2020.03.23. 19:41:44

Életem során eddig nem láttam egy Almodovar filmet sem. Örülök, hogy ő került most szóba a Filmklub óránkon, mivel ő a filmtörténet egyik híres alakja. Először a film címét olvasva nem egy komédiára számítottam. Azután sem, amikor a film kezdetében a főszereplőnő, Pepa és szerelme szakítottak. A látottak után viszont rájöttem, hogy Pepa egy hihetetlenül erős nő és a film többi női karaktere is valóságos, mindennapi karakterek - naivak és sokszor hibáznak. Nekem ezért tetszett a film, mert én is bele tudtam képzelni magam a női szereplők karakterébe. Ma is nagyon sok film alak az ilyen szerencsétlen férfi nélkül élni nem tudó nők.
A filmben kifejezetten szerettem a poénokat a kedvencem a taxisofőr és az anyuka volt.
"Vigyenek a diliházba, tudják én ott lakom."
Válasz erre 

Erben Viktor 2020.03.24. 14:22:30

Pedro Almodóvar filmje, melyet 1988-as filmjének történetvezetése leginkább a 20. század eleji bohózatokra emlékeztet, természetesen a nyolcvanas évekre leképezve.
Ezt már rögtön a film megtekintése után is megemlítettem. Ennek ellent mond, hogy az eredeti mű, melyre alapozott a rendező, ugyan valóban 1930-ban íródott, de nem komédia volt, hanem Jean Cocteau drámája, az Emberi hang. Valószínűsítem, hogy a súlyát hivatott tompítani, elleplezni a vígjátéki eszközökkel.
Bár a bohózatokat kedvelem, ez a film nem hagyott nagy nyomot bennem. Olyannyira, hogy újra kellett néznem.
Hogy milyen kérdéseket feszeget a film, arról lehet ugyan beszélni, de ez olyan lenne, mintha a "Hyppolit, a lakáj" társadalmi feszültségeit elemeznénk (bár ott tényleg lehet erről beszélni).
A film szórakoztatásra (is) készült. A humor magja az ellentmondásokban, a szokásoktól eltérő viselkedési formákban keresendő.
Hogy miért nem szórakoztatott engem akkor olyan magától értetődően?
Az eltérő kulturális szokásokban keresendő. Vannak olyan elemek melyeket egységesen viccesnek találnak az emberek a világ számos részén. Vannak azonban olyanok, melyek inkább egy-egy közösség ingerküszöbét éri csak el.

Bár a filmet Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű alkotás kategóriájában, számomra mégis olyan hatást kelt, mintha a film elvesztette volna valós mondanivalóját, hiszen nem érvényesülhetett a nagyközönség számára csalogatónak szánt vígjátéki elemek miatt.
Válasz erre 

Andrejkó Bettina 2020.03.24. 15:34:22

Hogy őszinte legyek én még nem hallottam Almodóvár munkásságáról a kurzus előtt, vagy ha láttam is tőle filmet, nem tudtam ki ő. Igazán kíváncsivá tett a címből kiindulva az egész, hogy vajon itt mit is kell elképzelni? A film a 80-as évek végén játszódik, akkoriban már nem volt háború ami miatt idegeskedniük, tehát gondoltam, hogy valami férfi ügy van a dologban, viszont azt nem, hogy ennyire összefutnak a szálak a végén az elején a nagy gubancból. Kifejezetten tetszett a női főszerep, illetve az, hogy a férfiak most mellékszereplők voltak csak. Érdekes, hisz azt gondolná az ember, hogy a férfi rendező nem fog több női főszerepet is adni, pláne a 80-as években, ahol még bőven a férfiak voltak előnyösebb helyzetben. Nagyon tetszett még a filmben, hogy igazán ki vannak dolgozva a részletek is. Valamilyen szinten mi is át tudtuk élni Pepa helyzetét, hiszen sajnos ez a megcsalás/se veled-se nélküled kapcsolat manapság már természetessé vált. Amellett egyébként, hogy egy ilyen "rossz dolgot" dolgoz fel a film, nagyon humoros is volt, bár én személy szerint más humort részesítek előnyben, igazán értékadó, illetve abban az időben ezek a viccek voltak a toppon, érthető, hogy miért ilyenek lettek beletéve. A filmben nagyon jól látszódnak a 80-90-es évek divatja, a ruhákon, a házakon, autókon, a berendezéseken stb. Nagyon hangulatossá teszi a filmet, abba az időbe varázsol minket, amiben mi (legalábbis én) nem élhettünk.
Összességében én nem szeretem az ilyesfajta filmeket, főleg hogy már régebbi filmről van szó, de fenntartotta az érdeklődésemet, és más volt aszerint is nézni, ahogy a Tanár úrral "elemeztük" a filmet. Örülök, hogy megismerhettem Almodóvárt, igazán tehetséges filmkészítő.
Válasz erre 

Kné Bodó Angelika 2020.03.25. 10:36:54

Ismét érdekesnek tartottam a film címét, és felkeltette az érdeklődésemet.Huhh igen ismét egy nagy alkotás..a női erő,mindent elsöpör,hihetetlen.
A mai napig az összes sikeres férfi mögött egy okos,erős nő áll..ezt igaznak tartom!
Tetszik benne a humoráradat ,aztán jön egy két fordulat ami kissé tragikussá teszi mindezt!Pepa annyira elesett és mégsem!Mindig történik valami fontosabb a film során, ami az ő "problémáján "túl tesz,és a főhősnő a lehető legügyesebb módon birkózik meg az elé kerülő "feladatokkal".Az nem derül ki szavakkal,hogy miért szeretne beszélni a volt szeretőjével, de a film közepe felé egy levél alapján( amit a szeretője fia fedez fel)rájövünk, hogy terhes(a film elején el is ájul és utal arra barátnőjének,hogy neki is milyen órási problémái vannak) így csupán következtetni tudunk,hogy ezt szeretné megbeszélni a férfival..de ez nem valósul meg,pedig lehetősége nyílik rá,a fordulat(egyben lezárás,megnyugvás)az amikor mégis mosolyogva közli a film során legkevésbé jelentős személlyel,hogy állapotos..
Számomra a mai világban fontos,hogy egy nő talpraesett és erős legyen, bármi áron,egyedül is megállja a helyét a világban(nekem ezt üzente ez a film)!
Válasz erre 

Koroncai Brigitta 2020.03.25. 12:43:02

Ha őszinte szeretnék lenni nekem összességében nem nagyon tetszett a film. Lehet, hogy azért, mert nem tudtam azonosulni ezeknek a nőknek a gondolkodásmódjával. Szerintem a női lelkek különbözőségét példázta a film. Mind a 4 hölgy közel azonos problémával küzdött, párkapcsolati gondjuk volt. Viszont mind máshogy reagáltak a dolgokra. Megjelent a filmben a függőség, az őrültség, szorongás, félelem, öngyilkossági kísérlet, és a féltékenység. Nyílván arra akart utalni a film, hogy mennyire nem vagyunk rálátással a saját életünkre, és mennyire nem tudunk helyesen dönteni, illetve cselekedni bizonyos túl érzelmes pillanatokban, hogy mennyire tudunk függni valakitől érzelmileg, és hogy ezeket az abszurd reakciókat ilyenkor mennyire normálisnak és elfogadhatónak tartjuk. Igazából a főszereplő teljesen elfogadhatónak tartotta, hogy felgyűjtotta az ágyat, hogy kidobta az ablakon a telefont, hogy gyógyszert kevert a desszertbe és, hogy a barátnője öngyilkos akart lenni. Nekem a történések is teljesen érthetetlenek voltak. A srác megcsalja a barátnőjét, akivel éppen házat akart venni, begyógyszerezik a rendőröket. Valahogy az egész történet olyan elemekből állt, amik a mai felfogás szerint, illetve a normák szerint teljesen érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Talán pont ez volt a lényeg?! Majd a film végén, valahogy minden visszatért a normális kerékvágásba, látszólag. Példáztak egy erős és független nőt, aki hősként távozott a reptérről, mert megmentette a férfit, akit szeretett, de mégsem engedett a csábításnak és a hazugságnak. Látszólag az összes női alak a filmben túllépett a saját tragédiáján és megnyugvásra lelt. A lezárása a filmnek nagyon szép üzenetet közvetít, hiszen a női nem erejét emeli ki és, hogy semmi sem tart örökké, minden tragédiából és fájdalomból egyszer emlék válik és az élet megy tovább.
Válasz erre 

Szabó L. Csilla 2020.03.25. 13:04:29

Az utóbbi években tudatosan igyekeztem levetkőzni a régebbi filmekkel kapcsolatos előítéleteimet. Pedro Almodóvar Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmje még jobban megerősített abban, ahogy igenis sok érdekes és elgondolkodtató tartalom van azokban a filmekben is amelyek 20-30 évvel ezelőtt készültek. Nagyon érdekes és minden korban aktuális témát feszeget a rendező a film során. Párkapcsolati problémák, férfi és női gondolkodás különbségei, párkapcsolatfüggőség. Szimpatikus karakter volt számomra Pepa, fiatal nőként könnyű volt az adott élethelyzetébe képzelnem magam, érdekes volt a film közben érte és a mentális jóllétéért izgulni. Szívesen megnézném még egyszer a filmet, mondjuk 10 év múlva, kíváncsi lennék akkor mi mindent látnék még meg a filmben.
Válasz erre 

Dávid Hegedűs 2020.03.25. 21:57:47

Számomra elég kaotikus élmény volt ennek a filmnek a megtekintése, mert ez előtt soha hasonlót se láttam ez előtt. A karakterek nyíltsága és emberközelisége nagyon meglepett, kezdve Pepától aki szinte megszállottan üldözte szerelmét, hogy aztán a film végére sikerüljön túl lépnie és elengednie. Nagyon sokat mondó volt a jelenet amikor leégette az ágyát és csak ott nézte a lángokat cigarettázás közben, vagy éppen amikor az ügyvéd nőt pofon vágta és mikor kisétált csak annyit mondott hogy ez neki nagyon sokat segített. szerintem sok ember magára ismerhetett ott és mert bizonyos szituációkban sokan csak ennyit tennének, de a társadalmi normáik megakadályozzák ezt. A bizonyos karakterek meglepően jól mutatják be bizonyos embertipusok kifordított verzióit, mint például a tetteibe bele nem gondoló hug, aki összefekszik a terroristával majd retteg hogy elkapják, erre utal az öngyilkossági kísérlete is ahol előbb cselekedett mint hogy gondolkodott volna hogy tényleg akarja e.
Tetszett továbbá a szereplők szabad szája, és hogy meggondolatlan döntéseik mindig vicces helyzetekbe sodorták őket.
Válasz erre 

Fanni Jánosházi 2020.03.25. 22:16:28

Nem tudok mit mondani erre a filmre, csak annyit hogy nem az én stílusom ez a film. Négy hölgynek párkapcsolati gondjaik voltak. Láttuk azt, hogy a nők hogy an reagáljál le az adott eseményeket (mivel nem vagyunk egyformák ezért 4 különböző reakciót láttunk). A film azt látatta velünk, hogy nem úgy látunk rá az életünkre, mint mások, azt hogy mennyire tudunk függni valakitől.
A végén látszólag mindegyik karakter túllép a problémáján. De hát ilyen az élet, történnek rossz dolgok, de azokon túl kell lépni és élni tovább az életet.
Ami jó volt a filmben, hogy, az egész egy kavalkád volt, és hogy olyan dolgok történtek benne, amik a normák szerint elfogadhatatlanok. De úgy nem fogott meg a film, hogy megnézzem még egyszer.
Válasz erre 

Koltai Eszter 2020.03.26. 13:35:39

Már a címe a filmnek is kicsit ijesztő ha őszinte akarok lenni. Ez a film négy nő párkapcsolati gondjait tárgyalja, akik különböző képen reagálnak a velük történtekre. A film bár nem tetszett tanulságosnak gondolom, mert olyan dolgokat mutatott be amikbe sokszor bele sem gondolunk.
Például, azt hogy egy férfi ebben az esetben, de egy nő is mekkora befolyással lehet az egyénre és mennyire tudunk függni egy másik embertől.
Pepa nagyon szimpatikus karakter volt számomra mert hasonló korban vagyok mint ő a filmben. Az a kapcsolat amiben ő van Ivánnal ismerős lehet sokunknak a 21-dik században, szerintem mindannyian eltudjuk ezeket a szituációkat képzelni. Kicsit kaotikus volt a film cselekménye. A főszereplő viselkedése, az, hogy felgyújtja az ágyat, gyógyszert kever a desszertbe. De mindez az ő szemszögéből normálisnak tűnik. A történet végére úgy tűnik minden visszatér a rendes kerékvágásba, Pepa megmenti a férfit akik szeretett de mégsem hagyja magát elcsábítani, mert nagyot csalódott benne. Számomra ő egy ideális főszereplő olyan jellemmel ami példaértékű, mármint a történet végére gondolok. Nem követi el azt a hibát amit manapság sokan elkövetnek. Összességében nekem annyira nem tetszett a film, mert nem az én világom, de tanulságosnak mindenképp tanulságos.
Válasz erre 

Bíborka Balogh 2020.03.26. 17:53:19

Az „Asszonyok az idegösszeomlás szélén” című film az első, amit Pedro Almodóvar rendezésében láttam. A történet főszereplője Pepa, aki hűtlen barátja, Iván miatt kesereg. Pepa szeretne beszélni Ivánnal, hogy elmondja neki, terhes, de képtelen elérni a férfit. A történet Pepa lakásában játszódik, ahol a véletlennek köszönhetően megjelenik Iván fia és kedvese, valamint Pepa barátnője, az arab terrorista barátja miatt menekülő Candela. A film alapvetően a női gondolkodásmódot valamint a férfi-nő kapcsolatát mutatja be izgalmasan és sokoldalúan. Rendkívül szórakoztatóak és szerethetőek a karakterek. Összességében egy igazán elgondolkodtató film. Kíváncsian várom Almodóvar további filmjeit.
Válasz erre 

Farkas Tamás920810 2020.03.28. 13:57:20

Pedro Almodóvar 1988-ban készült „Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén” c. filmje nagyon megosztó az emberek és a filmkritikusok között is egyaránt. Az én véleményem szerint: a legnagyobb kritikus, mindig a néző. A „nagyérdemű”, ahogy azt a rendezők, színészek szokták mondani. Ha valaki tud azonosulni Pedro filmjeivel, művészi koncepcióival, rendezői stílusával, alkotásainak szereplőivel, karaktereivel, akkor annak kifejezetten szórakoztató, sőt elgondolkodtató lehet, vagy fordított esetben az ellentétét (közömbösség, unalom) váltja ki az emberből.

A film számomra picit vontatott volt, igaz a mai világban már hozzá szoktunk, hogy egy másfél órás filmben nagyon gyorsan már-már „turbó” sebességben jönnek a történések, cselekvéssorozatok, jelenet-jelenet hátán, míg, amikor ez a film készült, az akkori világ nem volt ennyire felgyorsulva. Talán ez is az oka annak, hogy ha valaki „ma” megnézi ezt a filmet és nem fogja meg őt első perctől kezdve, vontatottnak, sőt kifejezetten unalmasnak fogja tartani.

A film témája egyébként kitűnő választás. Megmutatja a mindennapi élet színe-javát. Az örömteli pillanatoktól kezdve, a kínos élethelyzeteken át egyaránt.

A szereplőgárda (színészek) kiválasztása véleményem szerint már kevésbé kitűnő. Főképp a férfi szereplők azok, akiknek úgy érzem nincs felépítve igazán a karakterük, egyfajta „szürke egérként” léteznek a színen, a filmben. Különösebben nincs bennük semmi olyan, amitől érdekessé tudnának válni. Kivétel a taxisofőr. Bár nem Ő a férfi főszereplő, de szerepmegformálás szempontjából igen. Az Ő karaktere izgalmas és olykor humoros is. Míg a tényleges főszereplők egy-két „arcukat” mutatják meg s általában ezek ismétlődnek egymás után. Ettől a hiánytól a karakterük, a sablonszerű színészi játékuk miatt nem igazán tud hitelessé válni.

Míg a nőknél ez sokkal jobban, karaktertől (is) függően kirajzolódik. A filmben a nők jelleme és a lelkiviláguk változása nagyon jól ki van dolgozva. Ők azok, akik a hátukon viszik ezt a filmet (a film címéből is adódik), humorral fűszerezve. Amiből egy csipetnyivel lehetne több.

Maga a film szerintem jól illeszkedik abba a társadalmi jelenségbe, amely az európai irodalomban Ibsen Nórájában jelenik meg először. Abban, hogy a tradicionális családmodell megváltozott, szétesőben van. De az ember, bár végül is elfogadja, nem mindig éli át ezt a változást lelki traumák nélkül. És különösen igaz lehet ez az érzékenyebb lelki világú nőkre. Ahogy ez a film ezt nagyon jól bemutatja.
Válasz erre 

Tukacs Vanda 2020.03.30. 19:00:40

Pedro Almodóvar a szürrealisztikus látásmódjával, Spanyol temperamentummal mutatja be
A nők lelki vívódásait, párkapcsolati problémáit, különböző nézőpontjait. (Valóban ő a képtelen helyzetek teremtésének mestere.) A sztereotípia miatt a férfi szerep teljesen eltörpül a női szerepek mellett. Az összegabalyodott cselekményszálak egészen groteszk hangulatot varázsoltak a csodálatos kilátású madridi lakásban. A hasonló problémáktól szenvedő nőket csak úgy összefújta szél. Ezeket a problémákat mindenki máshogy éli meg, hol gyalog, hol taxival, hol túszul ejtett motorossal kergetik érzelmeiket. Főhősnőnk Pepa
Kiteljesedéstelen szerelme egymás után vonzza magához a kaotikusnál kaotikusabb történéseket. Különösen tetszett a filmben a női temperamentum bemutatása, hiszen, ha szerelmi bánat éri Pepát a többiek csalódása másodrendű, csak azután hajlandó meghallgatni a teraszról lelógó barátnőjét, miután visszahúzta az öngyilkossági kísérletből.
A filmben ezeket a történéseket mind-mind természetes reakcióként mutatja be. Számomra valahogy az is átütő üzenet, hogy mindenkinek a saját problémája a legnagyobb.
Vicces és elgondolkodtató film.
Válasz erre 

Ubrankovics Fanni 2020.04.07. 17:52:17

Ez a film ahogyan a nőket ábrázolja nekem nagyon inspiráló! Tele vannak hibákkal, őrültségeket követnek el, eljutnak az idegösszeomlás szélére, de egy percig sem gondolom, hogy gyengék lennének. Nekem elég feminista beütése van, ha nem tudnám, hogy ki rendezte, azt gondolnám, hogy biztosan nő.
Szerintem ma is megállja a helyét ez a film, megdönti a női ideál fogalmát. Sokszor elviselhetetlen elvárásokat tesz a társadalom a nők elé: legyen szexi ugyanakkor jó háziasszony és anya. (Meg persze, hogy legyen a nő gyönyörű és csinos, bár ez ellen nem nagyon lázadt a film.)
Válasz erre 

Véghelyi Angelika 2020.04.10. 15:23:24

A film története és a címből következtetett elképzeléseim sok mindenben megegyeztek.
Őszintén megvallva , néha kicsit olyan érzésem volt, hogy ezt most sok..
Figyelmesen követtem a történetet, próbáltam minden szereplő helyzetét megérteni és átélni, ezért a végére már úgy voltam vele, hogy elég a szenvedésből!!
Ezt az érzést szerintem az váltotta ki belőlem, hogy rossz volt látni, ahogy Pepa az egész film közben a férfi után futott, akitől gyermeket várt.
Örültem, hogy a film végére el tudta engedni a férfit (aki valójában meg sem érdemelte őt soha).
Nagyon elgondolkodtató volt számomra a film, és szerintem sok nőnek erőt adott, hogy látta, Pepa mennyire erős nő, akik egyedül, emelt fejjel végig csinálja ezt az egészet..
Válasz erre 

Deák Dominika Debora 2020.04.11. 17:51:41

Pablo Almodovar Asszonyok az idegösszeomlás szélén című filmjében, Pepa, egy szép, fiatal nő történetét ismerhetjük meg. Az asszonyt elhagyta a szerelme, viszont ő nem képes elengedni őt a film végéig. Ezt a folyamatot követhetjük figyelemmel a történet során.Úgy gondolom már a film címe megragadja a nézőt, mivel egy komoly témát sejtet. A film hangulata jól tükrözte a női szereplők lelki állapotát. A cselekedeteiket illetve csapongó gondolataikat sok esetben nehéz volt követni. Ez a történések előrehaladtával egyre inkább érezhető volt. Talán ennek a bizarr helyzetnek köszönhetően, fenntartotta a film az érdeklődésemet, mivel a néző szeretné, ha összeállnának a fejében a különböző szálak. Ezen kívül megfogott a 80as évek hangulata, érdekes volt látni, milyen képet festettek a nőkről több évtizeddel ezelőtt.
Összességében tetszett a film. Érdekes volt egy ilyen komoly témát vígjátékon keresztül szemlélni.
Válasz erre 

Orbán Estilla 2020.04.28. 13:26:50

Várakozásaimon felül teljesített a film! Személy szerint nagyon jónak találtam a humorát, ahogy a nők apró dolgait megjeleníti. A történetet néhol nehéz volt követni, hogy akkor most ki éppen mit csinál és valójában mi a szándéka, bár a film címéből is érezhető volt, hogy a szereplők lelki állapota nem a legkiegyensúlyozottabb... Érdekes, hogy az akkori technológia mennyivel másabb életstílust követelt meg: a vezetékes telefonnal való nappaliban toporgás, az üzenetrögzítő stb.
A mű 1988-ban jelent meg és az akkori viszonyok között egyedi alkotásnak számított női főszereplőivel. Nem férfi központú, sőt szinte alig szerepelnek a filmvásznon hímneműek.
A történet nagy része Pepa lakásában játszódik, ami egy gazdagabb Spanyol élet bemutatása. A film érzékelteti, hogy a gazdagabb emberek is ugyan úgy szenvednek és hibáznak, akárcsak a szegényebbek csak más ennek a színtere, de a szerelem kortól és társadalmi helyzettől függetlenül létezik és nehézségekkel jár.
Kedvenc kiegészítőm a kotyogós kávéfőző fülbevaló, amit bármikor elfogadnék. :D
Válasz erre 

Kotrocó Gyula 2020.04.30. 21:27:07

Számomra teljesen érthető volt a film. A cselekmény jól felfogható. A szereplők többsége ugyanolyan emberi roncs mint azt az Almodóvar filmekből szerintem kiderült. Nagyban befolyásolja a cselekményt egy bizonyos Iván. Aki egy az egyben olyan hatást kelt mint Godot. Mert mindig keresi a főhősnő és mindig körülötte jár a dolog egyéb iránt. De nagyon sokáig foggalmunk sincs róla hol lehet és kis valójában. Megkapó a filmben a nem mindennapi események előfordulása és realisztikus káoszt alkot benne ahogy szépen lassan összeáll a kép. bár lekötött a film kicsit unalmasnak találtam nem volt elég inpulzusdús. Szépen követték sorban egymást az események ennek ellenére mégsem éreztem hogy tulságosan együtt tudtam volna létezni az alakokkal. Számos alkalommal kerülünk szorult helyzetbe mikor a rendező játszik velünk hogy egy szereplő milyen lépésre szánja majd magát. Sok meglepő fordulattal kecsegtet a film. A mik egyértelműen a film világában annak is számítanak bár számomra kicsit idegenek voltak ezek a megmozdulások.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása