Filmklub

Filmklub

Flört

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2018. március 15. - auch w.

Három azonos, de mégis más történet. Könnyed szerelmi kapcsolatok, amelyek választás elé állítják a szereplőket: ki mellett köteleződjek el, vállaljak-e közös jövőt bárkivel is? Változtat-e a kulturális háttér az érzelmeken, a döntéseken?

22 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://filmklub-tok.blog.hu/api/trackback/id/tr10013740020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Veszeli Dóra 2018.03.15. 14:01:22

Valóban nekem is az első jelenet, ami igazán megfogott, az a munkásemberek beszélgetése. A magasröptű gondolatok és elmélkedés volt az, ami igazi kontrasztot teremtett és egyúttal komikusnak is hatott.
Érdekesnek találtam még a japán vonalat, elég teátrális volt.
Örültem, hogy természetes módon mutatja be a meleg kapcsolatokat is.
Összességében a film nem igazán érintett meg, de a történet és a bemutatása eredeti volt.
Válasz erre 

Kmetz Ágnes 2018.03.15. 19:25:48

A Flört című film nem igazán fogott meg, pedig a téma, amiről szól, az elgondolkodtató, a film utáni beszélgetést is érdekessé tette. Talán a háromszori azonos szöveg - ami persze a film lényege volt - kissé unalmassá tette.
Számomra a flört nem azt jelenti, hogy az ember megcsalja a másikat. Inkább egy ártatlan heccelődés, bókolás. Nem lép át olyan határokat, ami a másiknak már zavaró, fáj. Persze egyedülálló esetén ez akár párkapcsolatba is átmehet. Nem ezt a címet adtam volna a filmnek.
A homoszexualitás elfogadása mindig egy érdekes kérdés. A téma megjelenése még manapság is ritkán fordul elő a filmekben. Viszont abban változást látok, hogy a másság megjelenése ma már kevésbé van negatívumként bemutatva, ezzel is segíti az elfogadást. Talán ezért is vállalják fel többen nyilvánosan a melegségüket.
Válasz erre 

Marcucciné Turzó Ágnes 2018.03.16. 10:30:15

A film tulajdonképpen azt mutatta be , hogy mindenhol, minden kultúrában kialakulnak flörtök és a világ bármely táján is történnek az események, a résztvevőkben ugyanazok a gondolatok merülnek fel. Hogyan tovább, lesz-e belőle közös jövő vagy sem? Az már a szereplőktől függ, hogy a flört során milyen erős érzelem alakul ki és ez elegendő- e ahhoz , hogy egy már meglévő kapcsolatot esetleg felrúgjanak miatta. Mindhárom jelenetben heves indulatok jelentek meg a "megcsalt" fél részéről, ami lövöldözésbe torkollott. Ez számomra azt erősítette meg, hogy valóban egyre kevésbé tudnak az emberek uralkodni indulataikon, feldolgozni csalódásaikat, túljutni érzelmi válságaikon, normális keretek között. Jónak tartom, hogy a jelenetek között megjelent egy homoszexuális kapcsolat is, ezzel is igazolva, hogy nemtől, szexuális hovatartozástól függetlenül az érzelmek és a reakciók ugyanazok maradnak. Nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak, mint homoszexuális társaink, csupán vonzódásunk más irányultságú. Ezzel az ábrázolással is talán egy lépéssel közelebb jutunk a másság elfogadásához. A film igazán nem ragadott meg de a közös beszélgetés után és két nap távlatából visszatekintve, mégis elgondolkodtató.
Válasz erre 

Semmelweisné Nyiri Mónika 2018.03.16. 14:58:22

A film nekem a beszélgetéssel együtt volt kerek egész.Érdekes volt, hogy ugyanazt a párbeszédet hallhattuk, háromféle helyen , időben és történetben.Amit Kmetz Ágnes írt a flörtről, azzal teljesen egyetértek.Számomra is a flört az" ártatlan heccelődés és bókolás" fogalmát meríti ki.
A homoszexuális párkapcsolat megjelenése, jól mutatta, hogy nekik is ugyanolyan problémákkal kell szembenézniük, mint heteroszexuális beállítottságú ember társaiknak.Az viszont érdekes, hogy a filmek a leszbikus párkapcsolatokkal kevéssé foglalkoznak.Talán az könnyebben elfogadható a társadalom számára.
A japán vonal is érdekes volt, mert szerintem az ő szabály követő társadalmukba nehezen fér bele, hogy a emberek ilyen nyíltan felvállalják az érzelmeiket. Abból is látszott a társadalmi szemérmesség, hogy Miho, miközben sebét ellátták és megkérték, hogy gondoljon valamire, akkor csak bevillant egypár képkocka a gondolatairól, de szóban nem mondta el azokat. Ez lehet, hogy azért is így lett megjelenítve, mert a nőktől a társadalom is elvárja, hogy szemérmesebbek legyenek, mint a férfiak.
A film kapcsán azon gondolkoztam, hogy vajon a szereplők miért félnek ennyire az elköteleződéstől?
Lehet, hogy az állandóságtól félnek, hogy mindennap ugyanazzal az emberrel kell élniük és már így talán nem is lesz olyan izgalmas a másik ?
A film ebből a szempontból nagyon aktuális, mert sokan, főképp a fiatalok nagyon félnek az elköteleződéstől és az állandóságtól.Talán azért, mert rossz példákat láttak maguk körül, például szülők rossz házassága vagy a rossz munkahely okozta állandó feszültség és stressz amiben a szüleik élnek.
Ez a munkahelyeken is megfigyelhető,mert a fiatalok, ha nem tetszik nekik valami vagy más munkahelyen többet kereshetnek, akkor gyorsan döntést tudnak hozni és könnyen váltanak. Ez a rugalmasság nagyon tetszik bennük. Így sokféle terepen próbálhatják ki magukat és talán megtalálják azt a hivatást ami a hobbijuk is lesz.
Válasz erre 

Jacus 2018.03.16. 21:27:43

A film végén az első reakcióm a döbbenet volt. Bevallom tőlem nagyon távol áll ez a mentalitás, gondolkodás, maga a "Flört". A film három különböző helyszínen játszódott, de ennek ellenére a flört, a szerelmi háromszög, vagy néha annál is több sokszög mindig ugyanúgy végződött. Ezzel bizonyítva számunkra, hogy a világ bármely részén lehetünk szinte mindig azonos módon flörtölünk. A párbeszédek is szóról-szóra megegyezőek voltak. Mindegyik jelenet végén a fegyver is előkerült, amely egy kis tragédiához vezetett. Az jó írói döntés volt, hogy a film egy homoszexuális kapcsolatot is bemutatott, így beigazolódhatott számunkra, hogy ők is hasonló módon gondolkodnak erről a témáról és ugyanúgy cselekszenek ilyen helyzetben. Elgondolkodtató volt számomra, hogy mennyire igaz, ezt tapasztalatból is mondhatom, hogy az emberek az eddigi meglévő kapcsolatukat addig nem rúgják föl míg nem bizonyosodnak meg arról, hogy van-e jövőjük a másik féllel. Ez a kérdés is minden jelenetben elhangzik: Van-e közös jövőnk? Még időkorlátot is szabnak a válaszra, mivel senki sem szeret a végtelenségig várni. A filmben nagy, heves érzelmi jeleneteket nem láthattunk. Mindenki elgondolkozhat a látottak alapján, ha még eddig nem volt benne részes, bevállalja-e, hogy flörtöl, vagy sem. Én úgy érzem továbbra is az utóbbi mellett maradnék.
Válasz erre 

JOZSAEVAJAC 2018.03.17. 09:11:44

Ez a film tényleg kicsit könnyedebb volt mint az előzőek, Lehmann Tanár úr kifejezésével élve "lájtos" , de mégis sokszor a flört okozhat bonyodalmakat egy kapcsolatban. Az elején csak flörtnek indul, bókolnak egymásnak ami esetleg egy hosszan tartó kapcsolatban már nincs annyira jelen, és mindkét félnek jólesik. Néha belesodródhat úgy az ember ilyen játszmákban, hogy csak egy kis ártalmatlan flörtnek indul, és mindegy, hogy milyen korban élünk, és melyik földrészen az embereknek ugyanarra van szüksége egy kapcsolatban. Ha unalmassá válik, még ha a biztonságot is nyújtja a felek keresik a kihívást, a szenvedélyt. A filmben mindhárom helyszínen a szereplők két vasat tartanak a tűzben, és mégis félnek attól, hogy két szék között a pad alá esnek. Vonzza őket a titokzatos, az elérhetetlen, de mégis fontos, hogy biztosra menjenek. Egyik szereplő sem tud rögtön választ adni arra, hogy mi lesz velük a továbbiakban, mindenkinek kell 90 perc. A filmben nincsenek nagy felkavaró érzelmek, ezt természetesen a címe is tükrözi. Jó volt a film utáni beszélgetés, a különböző nézőpontok, több ember szemszögéből megközelíteni ezt a jelenséget. Én is úgy gondolom, hogy a flört maradjon flört, és csak addig menjen el az aki párkapcsolatban él, hogy ne bántsa meg vele a párját.
Válasz erre 

Barti Anett 2018.03.17. 11:23:44

Azonosnak látszó, de mégis más élettörténetek jelentek meg a filmben. A különböző kultúrák ellenére az emberi érzelmek, fájdalmak hasonlítanak, a döntés nehézsége nemtől-és hovatartozástól független. Érdekesnek találtam, hogy az azonos szöveg ellenére egészen más történetek bontakoztak ki. Különböztek, de mégis összekapcsolódtak. Az emberek félelme a bizonytalanságtól, vagy éppen a túlzott bizonyosságtól, elköteleződéstől azt hiszem jelen korunk nagy kérdését veti fel. „Van-e közös jövőnk?” A válasz keresése, önmagunk meggyőzése, akár egy kapcsolaton belül is mindenki számára nagy feladat. A film számomra egy kicsit vontatott volt, főleg a befejező résznél volt egy kis hiányérzetem, de talán ez is része volt annak, hogy a néző egy kicsit elmélkedjen és továbbgondolja a filmet.
Válasz erre 

gigleredina 2018.03.20. 10:52:14

Számomra az eddigi filmek közül ez volt a legkevésbé izgalmas, nézhető. Bár ez egy szerzői film, ami arra hivatott, hogy elgondolkoztassa a nézőt, valószínűleg ezért volt kevésbé emészthető.
Jó pár nap távlatából bennem felmerült a gondolat, hogy azért készíthette a rendező a filmet a flört témájában, mert meg akarta érteni, fel akarta dolgozni: bemutatta 3 aspektusból is, sőt a személyes kötődés miatt még a rendező maga is szerepelt a filmben. Mindhárom helyszínen felmerül a kérdés "Van-e jövőnk?" amire megpróbál válaszolni is. Az első részben a férfi mosdóban éppen dolgukat végző férfiak válaszolnak, a berlini jelenetben 3 munkás férfi, a harmadik jelenetben pedig 3 fogdában lévő nő beszél a kapcsolatokról. Kicsit szürreális az összes helyszín, de a legfurcsább a berlini jelenet volt. Ezt a beszélgetést - a romantikáról, szerelemről, mit kellene a főszereplőnek tennie - 3 nő között el tudtam volna képzelni, de így nagyon különös volt, sőt kicsit kellemetlen is.
Ez a film nem volt kiemelkedő számomra, de mindenesetre elgondolkodtató volt.
Válasz erre 

Horváth Ádám Benedek 2018.03.27. 18:16:12

Talán előszört éreztem úgy, amióta itt tanulok, hogy kimegyek óráról. Nem a filmmel van bajom. Azzal van bajom, hogy sajnos felviszi bennem a pumpát az a gondolat, hogy az alkotók semmit nem akartak kezdeni ezzel a filmmel. Próbálok mentségeket találni. Vártam a váltást. Vártam, hogy lesz egy nagy fordulat a végén, és - teszemazt - egy remekül időzített öniróniával a film kimondja, hogy ezt még ő sem gondolja komolyan, majd mosolygunk egyet a végén. De ez sajnos nem történt meg, sőt a végére még inkább szürreális lett minden. És ezzel elérték azt, hogy meg sem próbálom emészteni, milyen problémákkal küzdöttek a főszereplők.
Válasz erre 

Oroveczné Farkas Éva 2018.04.09. 22:54:32

Szerintem nem volt rossz az alapötlet, de háromszor előadni ugyanazt a történetet (ráadásul szinte ugyanazokkal a szavakkal), ez magában rejti azt a veszélyt, hogy a néző elunja magát, és már nem lesz kedve pl. a harmadik történetet végignézni. Azért voltak benne vicces jelenetek is, pl. a 3 munkás férfi eszmefuttatása. Az első két jelenet szinte ugyanaz, de a japán vonalnak teljesen más lett a befejezése. Szerintem az volt a különbség a harmadik és az első kettő között, hogy amikor a kórházban az orvos kezelte a sebet, akkor a lány konkrétan a barátjára gondolt, nem pedig úgy általában nőkre vagy férfiakra. Bevallom, én egy kicsit többre számítottam.
Válasz erre 

Tarcsafalvy.Livia 2018.04.10. 21:45:26

Érdeklődve néztem a filmet, az elején más történetre számítottam. A film előzetes ismerete nélkül azt gondoltam, hogy végig az első történetben maradunk és az elő pár szerelmi története lesz végig víve egy izgalmas szálon. Ennek ellenére 3 történetet is láthattunk, igaz ugyan azzal a forgatókönyvvel. Nem nyűgözött le túlságosan a film, de nem is csalódtam benne nagyot. Még nem láttam ehhez hasonló filmet és ez megfogott benne. Tetszik, ahogy a film rámutat, nem számít semmilyen rassz vagy nemi hovatartozás, a szerelem és a flört mindenkihez elér. Sajnáltam viszont, hogy a 3 történetből csak egynek lett boldog befejezése.
Egy gondolat nagyon megragadott és elgondolkoztatott amiről a film után beszéltünk. Mi a fontosabb, a jelen boldogsága, vagy a jövőnk építése? Inkább élvezzük a jelent egy boldog párkapcsolatban, úgyis hogy nincs jövője a kapcsolatnak és csak sodródjunk az árral, vagy lépjünk már most és építsük a jövőnket egy sikeres élet reményében?
Mindenesetre a film szövegírójának nem volt sok dolga :)
Válasz erre 

Moldovai Gabriella 2018.04.15. 08:59:14

Ez a történet számomra nem csupán a flörtről szól. Inkább valahogy, úgy mondanám, hogy átmenet a flört és a komolyabb kapcsolat között.
Nekem a flört inkább jellemző gesztusokban, mozdulatokban nyilvánul meg. Itt gondolok például a "telefon fülke jelenetre", ahol a férfi egy pénzérmét ad a nő kezébe... Közben megerinti, lassan vegigsimítja a tenyerét és mosolyogva egymás szemébe néznek.
A filmben az én meglátásom szerint a párok ezen már túlleptek, mert kettőjük közül az egyik fejében már ott volt a gondolat : Mi lenne ha??
Tulajdonképpen a világ minden táján hasonló érzelmeket vált ki nőkből és férfiakból egyaránt ez a jelenség.
Ez az ismétlésekkel elég jól érzékelhető a filmben. De sajnos ettől kicsit vontatottá, unalmassá válhat. De mindenképpen elgondolkodtató!
Válasz erre 

Gimesi Kinga 2018.04.17. 22:32:25

Kifejezetten érdekesen volt felépítve, nagyon megfogott benne, hogy minden történetszálnál ugyanazok a dialógusok szerepeltek, de egészen más kontextusba voltak helyezve. Bemutatta, hogy minden kultúrába, akár hetero- vagy homoszexuális kapcsolatban is létrejöhet a flört.
Az egész film legérdekesebb és legmeghatározóbb pillanata a munkások kifelé szólása volt a filmből. Egyben szerintem ez volt a leginkább szürreális, mivel senki nem gondolja, hogy a munkások ilyen témában folytatnak egy komoly beszélgetést.
A film a jelen boldogságát és a fellángolást esetleg a szerelmet állítja szembe a jövő biztonságával. Minden szereplőt komoly választás elé állít, hogy hogyan döntenek egy olyan helyzetben ami bárkivel megeshet.
Érdekes módon nekem az ismétlések sem tették unalmassá a filmet, kifejezetten tetszett és megfogott, elgondolkodtatott!
Válasz erre 

aniko.gieszer 2018.04.23. 13:27:10

Az eddig látottak közül ez a film tetszett a legkevésbé. Ahhoz, hogy valamelyest értékelni tudjam, szükség volt a film utáni beszélgetésre. Bár értem a rendező szándékát, a 3 történet szó szerinti ismétlése számomra rendkívül unalmassá tette a filmet. A címet sem tartom igazán találónak, számomra a flört egy könnyed játék 2 fél között ( ez alapján egy vidámabb hangvételű filmre számítottam), itt azonban ugyan még viszonyról nem beszélhetünk, de a flört kereteit már bőven átlépték.
Mindemellett elgondolkodtató volt a filmben szereplő kapcsolatok felszínessége. A menjek vagy maradjak kérdésre a választ nem saját érzelmeik alapján hozzák meg a szereplők, hanem kizárólag a másik fél válaszára alapozva. Komoly és mély érzelmeket csak a megcsalt felek mutatnak. Ők azok, akik aktív cselekvőkké válnak, a többiek mintha csak sodródnának az árral.
Válasz erre 

Anett Váradi 2018.04.23. 17:02:27

Őszintén otthon nem biztos, hogy végig néztem volna a filmet, de pont ezért jó ez a tárgy, mert csupa olyan filmet láthatok, amit amúgy nem biztos, hogy megnéznék! Visszatérve a Flörtre, kicsit vontatott volt nekem, érdekes volt az 1 téma 3 történetben való megjelnítése. Az utolsó japán rész talán több mindenben is különbözött a többitől. Tetszett, hogy a rendező beleszőtte saját magát a jelenetbe.
Válasz erre 

Mészáros Emese 2018.04.25. 07:45:38

Hát ezt a filmet volt szerencsém egyedül látni, és nehéz volt. Egyáltalán nem éreztem hogy olyan hatással lett volna rám, mint bármelyik ezelőtti film, sőt...vannak bizonyos filmeknek olyan aspektusai amit egyszerűen nem értek. Lehet velem van a baj, de sajnos a Flörtöt befogadni nem nagyon tudtam. Ahogy láttam nem vagyok egyedül, és azért örülök mégis hogy ez bekerült a listába, mert végre valami kicsit megosztotta az embereket. Az hogy háromszor látjuk gyakorlatilag ugyan azt, számomra elviselhetetlen. Hogy háromszor látjuk ugyan azt, de azért kicsit máshogy, még ez is necces, de belefér. Nagyon vártam, hogy legyen valami nagyon egyedi, nagyon speciális eset. Persze a homoszexuális kereskedő és fiatal srác pár kizökkenti az embert, és a Japán részek sem megszokottak (kicsit más is volt a többihez képest) azért szerintem valami NAGYON más még ráfért volna a filmre...teszem azt: hogyan flörtölnek az eszkimók? MI fér bele egy afrikai törzsnél? Tudom, nem teljesen ide illő népcsoportok, de sajnos ilyen extrák nélkül számomra elveszik a film. Azért mentségére felhoznám, izgalmas volt megismerni, hogy az ember mindenhol ember. Időre szüksége van és szeret másokat időkorlátok közé szorítani, miközben önmaga türelmet kér.
Válasz erre 

Vecsernyés Villő 2018.04.25. 13:51:15

Nem is tudtam eldönteni igazán, hogy tetszett-e vagy nem. Nagyon sokféle érzelem kavargott bennem, miután megnéztem. De az biztos, hogy érdekes volt.
Először is furcsa volt, hogy a három különböző történet ugyanaz, de mégis teljesen más. A szavak szinte szóról szóra megegyeznek, mégis más-más emberek személyisége különbözővé teszi a jelentésüket. Már csak ha más hangsúllyal is mondják, azzal is teljesen más értelmet nyer.
De mégis, hiába mások az emberek és a személyiségük, a karakterük, a végkifejlet mindig ugyanaz lesz. Nekem ez volt egy kicsit olyan, ami furcsa volt és hihetetlen. Csak az volt benne az izgalmas, hogy milyen az odáig vezető út, hiszen a második történet után már tudtam, hogy a harmadik is ugyanígy fog végződni. A csavar a végén jó volt, hogy a harmadik párnak végül összejött. Ez tetszett. Ez is attól függött, hogy a férfi nem ment el a géppel. hanem a nő után ment. Mivel ő is más volt, mint az előző történetekben az emberek, ezért más lett a sztori vége is.
Nagyon tetszett, amikor groteszk módon a wc-ben, a nagydolga végzése közben, meg a munkások stb. adtak neki nagy életre szóló tanácsokat és vitatták meg a helyzetet és hatalmas szavakkal dobálóztak ilyen a témához nem illő körülmények között.
Válasz erre 

Pálfi Dóra 2018.04.25. 14:54:46

Az az gondolatom a látott filmről, hogy a hasonló történetekben az ismétlődő sorok a nézőnek vagy megerősítést nyújt arról amit a rendező ki akart fejezni, vagy elveszti a figyelmét és elunja a filmet.
Úgy értelmeztem, hogy a rendező be akarta mutatni, hogy az emberek mindenütt ugyan olyanok végül is. Különböző, mégis hasonló helyzetekben a világ minden táján, más kultúrában élő emberek is gondolhatják, tehetik, mondhatják ugyan azt.
A munkások beszélgetése nagyon érdekes volt a második történetben.
Nagyon érdekes és elgondolkodtató szavakat mondtak.
Nekem a legelső történet történet tetszett leginkább a filmből.
Felmerülnek kérdések, mint például az, hogy ha Emily választ kap a kérdésére mit tett volna, ami attól is függ, milyen választ ad Bill. Hiszen ha komolyabban gondolja a kapcsolatukat és vele marad akkor sem biztos, hogy a lány tényleg őt akarja és nem unja meg egy idő után, majd végül csak kiköt a külföldön élő volt fiúja mellett.
Mindannyian válaszra vártak mégsem kapták meg, ez engem egy kicsit frusztrált.
A japánban játszódó szál engem már kicsit untatott és belezavarodtam. Valószínűleg ha ezt a filmet a tv-ben látom, elkapcsolom, mivel nem kötött le úgy, mint az előző filmek.
Válasz erre 

Tamás.Barbara A. 2018.05.09. 20:10:17

Bennem a film megnézése után kettős érzések maradtak. Tetszett vagy nem?
Furcsálltam, hogy a történet feldolgozása, oly módon történik, hogy a 3-om történet ugyanaz, de közben teljesen más..
Az emberek személyisége teljesen más, viszont a mondatok, szavak szinte teljesen ugyanazok, amik elhangzottak, elhangzanak.
Én kicsit unalmasnak találtam a filmet, de mégis volt benne valami, ami miatt voltak olyan részek, amelyek kifejezetten tetszettek..Ilyen volt például, amikor beszélgettek a munkások.
Ezt a filmet kétszer nem tudnám megnézni, de ennek ellenére örülök, hogy egyszer láttam.
Válasz erre 

Krizsán Lili 2018.05.16. 15:23:10

Nagyon különleges hangulata van a filmnek és képes volt erős érzelmeket kiváltani belőlem. Az ismétlések erősítették bennem azt az érzés, hogy az ember nincs egyedül a gondjaival ezen a földön és lehetnek mások is akik hasonló cipőben járnak. Úgy gondolom, hogy vannak emberek akiknél jóval nagyobb szerepet tölt be az életében a flört, mint másoknál. Van, akinek szüksége van arra a érzésre amit a flörtölés nyújt, viszont van akinek ez kevésbé lényeges. És ez teljesen rendben van így.
Sokszor tapasztaltam, hogy az emberek negatívnak élik meg, ha nem tudnak dönteni rögtön, illetve ha bizonytalanok valamiben. Főleg ha olyan nagy dologról van szó, mint a szerelem. De igazából az lenne a természetellenes, ha mindig mindenki egyből tudná, hogy mi a helyes döntés és bizonyos lenne arról, hogy helyesen cselekedett. De vajon akkor miért bántjuk magunkat vagy másokat azért mert helyzetekben bizonytalanok vagyunk? Több türelemre, időre és elfogadásra lenne szükségünk a világban.
A film után azon is gondolkodtam, hogy miért olyan nehéz elfogadnunk ha a társunknak másvalaki is tetszik? Persze ez egy triviális kérdés, hiszen fájdalommal jár és féltékenységet szül. De vajon hogyan lehet azt elérni hogy ne negatív érzéseket váltson ez ki? Úgy gondolom, hogy az emberek nem monogámok és természetes az, ha nem csak egyetlen ember iránt vannak egész életükben érzelmeik, hiszen minden változik és az élet és az érzelmek is hullámozhatnak. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne boldog házasságban élni. Szerintem ezeket a hullámokat kell jól tudni kezelni együtt. De miért ekkora tabu téma ez a kapcsolatokban?
Válasz erre 

beanagy96 2018.05.17. 23:40:36

Érdekes film. Különösen tetszett benne, hogy három történetet jelenít meg, de mégis mind a három történetben van valami hasonlóság. Mindhárom történetben a szereplők döntés előtt állnak, pontosabban azt akarják tudni hogyan is áll a kapcsolatuk, ezért mindhárom kapcsolatban az egyik fél 90 perces gondolkodási időt kér. Különösen tetszett a filmben, hogy rámutatott arra, hogy nem számít ki milyen nemzetiségű, hova tartozik, mivel a szerelem mindenkit megtalál. Ez a való életben is így van, nem számít honnan jöttünk, milyen nemzetiségűek vagyunk, ugyan úgy vannak érzéseink és nem szabad különbséget tenni egymás között.
Válasz erre 

Adamecz Fanni 2018.05.18. 22:54:59

Ha csak az első jelenetet látom, és azon a szálon futott volna végig a cselekmény, azt hiszem tetszhetett is volna. De amikor már harmadik alkalommal néztem végig ugyanazt a történetet (ráadásul szinte ugyanazokkal a szavakkal), teljesen beleuntam. Az ötletet jónak tartom, hogy több kultúrába, többféle kapcsolatba látunk bele (pl. homoszexuális), de ez a fajta kivitelezés nem nyerte el a tetszésem.
A film címét sem találtam összhangban a cselekménnyel. Szerintem nem csupán flört volt a szereplők között, hanem viszony. Egy egyszerű flört, nem biztos, hogy társadalmilag annyira elítélt, mint egy titkos viszony a párunk háta mögött.
Érdekes volt a 90 perces ultimátum, és hozzá az eldöntendő kérdés: Lesz-e közös jövőnk?
De ki tudhatná, hogy mit hoz a jövő?
Válasz erre 
süti beállítások módosítása