Filmklub

Filmklub

Ernelláék Farkaséknál

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2019. május 06. - auch w.

Egy lakás, két család. Az egyik itt él, tele a mindennapok kisebb-nagyobb problémáival, a másik külföldre ment, ahonnan kényszerűen hazatér. Az összezártságban növekszik a feszültség, régi és újabb sérelmek jönnek elő. De a helyzet vajon inkább erősíti vagy gyengíti a kapcsolatokat?

34 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://filmklub-tok.blog.hu/api/trackback/id/tr3514810990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MarkóBorbála 2019.05.08. 11:11:33

Remek, hogy a film tényleg egy valós helyszínen játszódik, és nem egy berendezett profi közegben. Mindemellett a valós családtagok is szerepelnek a filmben.
Mindennapi problémákat vet fel, ami bárkivel megtörténhet, hogy hazaköltöznek külföldről. Sok ember csak azért megy külföldre dogozni, hogy pénzt keressen, majd haza költözik. Azonban van olyan ismerősöm, aki haza sem szeretne jönni Angliából, mert olyan jól érzi ott magát. Ernelláéknak sem azért kellett haza költözniük, mert szerették volna, hanem más okból. Hiszen a kislány vissza is szeretne menni.
Rengeteg konfliktus helyzet szerepel a film során, melyeket többé kevésbé sikerül nekik megoldani. Majd a végén ott laknak, Farkas azt mondja elég nagy a lakás mindenkinek.
Érdekes számomra, hogy Farkasék sem zárták ki a költözés lehetőségét, hiszen nem vették meg a lakást, csak bérlik.
Érdemes tovább gondolni a filmet, hogy mi történik majd a vacsoránál, mi lesz a folytatás a későbbiekben.
A film életszerű volt, hiszen valós problémát dolgoz fel valós helyszínen. Így néha unalmassá vált számomra, mert túl reális volt.
Válasz erre 

Melani Héjja 2019.05.08. 21:42:38

Nekem is tetszett, hogy a fil valós helyszínen lett elkészítve.
Egy család életét mindig fel tudja bolygatni egy nem kívánt és váratlanul jött vendég, főleg hogy a család amúgy sincs egy stabil helyzetben. Rávilágít a hétköznapokra kicsit szerintem. Mindig az utolsó csepp miatt borul ki minden ami ebben az esetben a rokon volt aki bizonytalan ideig vendégként lett befogadva. Amikor már nem kell sok akkor elég egy apró mozdulat, hogy mindenkiből a rég elnyomott érzelmei, sérelmei kitörjenek és felszínre kerüljenek. Ez a film ezt nagyon jól bemutatta, nekem a szereplők is tetszettek jól játszották a saját szerepüket.
Másoknak is fogom ajánlani és én is megnézném mégegyszer!
Válasz erre 

DOrsi 2019.05.09. 12:40:55

Ehhez a filmhez kevés hozzáfűzni valóm van, mert úgy érzem, hogy nagyon sok mindent megbeszéltünk a vita alatt. A magyar mentalitást, a magyar lakást, az érdekes családi dinamikákat: hogy a váratlan helyzet, hogyan gondolkoztatja el az embereket, illetve milyen régi sérelmeket juttat eszükbe. Tulajdonképpen hasonló filmet rendezhetnénk minden családi összejövetelünkről. Érdekes volt a gyerekek szerepe: hogy milyen viszonyban vannak a szülők a kisfiúval, hogy a gyerekét ki hogyan szereti, illetve szerinte hogyan kellene a szeretetnek megnyilvánulnia. Vagy a nagylány hogyan hibázik, amikor a szüleinek akar segíteni, és olyat tesz, amire soha nem "tanították". Szintén izgalmas volt az irigységet látni működés közben, hogy hogyan keserítik meg az emberek a saját életüket, amikor azt számolgatják, hogy a másiknak mije vagy mennyije van. Éppen ezért nem gondolom, hogy hosszú távon jól működne az együtt lakás - átmenetileg mindenkinek felfrissülést, és új lehetőségeket teremt, de aztán ismét a feszültségek vennék át a meghatározó szerepet.
Válasz erre 

Andrejkó Bettina 2019.05.09. 16:43:05

Ez a film egy tipikus magyar család életét mutatja be: problémák, élethelyzetek, stb.. Tetszett, hogy Hajdu Szabolcs is szerepet játszott benne, így tényleg élvezetes volt a film a valós családtagokkal.
Mindenki tudja milyen az, ha pont rosszkor van egy váratlan vendégünk, pláné nem csak egy-két órára. A film is bemutatta, hogy több nehézséggel is szembe kellett néznie a családnak, például a gyereket közötti konfliktusok, maga Farkasék gyermeke is eléggé problémás volt, így nem csoda, hogy ennyi konfliktus volt közöttük. Illetve a négy felnőtt között is volt pár szóváltás. Azonban mindeképp megértem Ernelláékat abban, hogy muszáj volt hazajönniük és kihez mehettek volna, ha nem a testvéréhez. Nyílván nem azért jöttek vissza Magyarországra, mert itt akarnak dolgozni, hiszen ott (elvileg) jóval több pénzt lehet keresni. Ez viszont nem jött össze nekik. Nagyon szép volt számomra az a jelenet,ahol a kislány édesanyja elmondta, hogy az angol tanárnő egy egész napot arra szánt,hogy Magyarországról beszéljenek, mert hazaköltözik a kislány. Figyelemre méltó, hogy egyes emberek mennyire tudnak erre figyelni, hiszen a nő is örömmel mesélte el a történetet a többieknek.
A végére viszont már egészen jól kijöttek, a gyerekek is, hiszen színházasdit játszottak a szülőknek.
Kíváncsi lennék viszont a folytatásra, hogy valyon jól megélnének együtt vagy problémák lennének?
Válasz erre 

KurdiKata 2019.05.11. 10:16:07

Nem túlzottan kedvelem a magyar filmeket, talán éppen azért,mert a legtöbb túl valóságos, hétköznapi eseményeket dolgoz fel. Most fogalmazódott meg bennem konkrétabban az a gondolat, hogy az emberek - de én biztosan- ha filmet akarnak nézni, akkor valami jóra, izgalmasra vágynak. Olyan történetet akarunk látni, amely szinte tökéletes, mely után vágyakozhatunk, s legalább arra a rövid időre beleélhetjük magunkat olyan történetekbe, szerepekbe, amelyek a hétköznapokban biztosan nem történnének meg velünk. Valami másra vágyunk a filmekkel kapcsolatban, mint a valóság. Az már-már túl unalmas.
Az Ernelláék Farkaséknál című fim kezdetén is épp ezt gondoltam, hogy "Jaj, ismét egy magyar film...". A film végeztével voltaképpen ez a véleményem nem túlzottan változott meg, csupán az, hogy hogyan tekintek a filmre. Ha otthon, szórakozásképpen kellene választanom, nem tartom valószínűnek, hogy újra megnézném ezt a művet, azonban remekül szolgál a társadalmunkról való gondolkodás és beszélgetés alapjául, ugyanis olyan családi, gyermeknevelési, párkapcsolati problémák merül fel benne, amelyek valóban megjelennek mindennapjainkban, s alakítják, formálják életünket, szerepünket, társadalmunkat.
Válasz erre 

Nagy Eszter Mària 2019.05.13. 21:54:24

A film egy helyszínen játszódik, időugrás nincs benne, sem kifejezetten nagy történés sem, azonban mégis nagyon élvezhető a film. Egy magyar mindennapi valóságot jelenít meg a film, mindennapi problémákkal és a nagy kérdéssel, ami most sokakat foglalkoztat, menjünk vagy maradjunk. A történetben a ket család közül az egyik szerencsét próbált már külföldön, a másik család, Farkasék pedig élik a bizonytalan életüket Magyarországon egy albérletben (azért sem saját lakásban, mert meg nem tudjak, mit hoz a jövő és hol).
A filmben a kedvencem az, ahogy bemutatja a felnőttek közötti problémákat, a megcsalást, a pénz problémákat, a megélhetést, míg a gyerekek benne vannak a maguk világában, ahogy az ő problémájuk között az állatok, a filmek szerepelnek és mégis tudnak egy álom világot varázsolni mindneki számára a fényekkel zenékkel és számukra ezzel szép is lesz a világ. Mindenkinek olyannak kéne lennie, mint a gyerekeknek, legalább néha,
Válasz erre 

Gubucz Adrienn 2019.05.14. 16:33:24

Ez a film egy hétköznapi családról szól, az ő hétköznapi problémáit láthatjuk benne, éppen ezért érezhetjük sokszor azt, hogy ez a film egy kicsit rólunk is szól. Manapság szinte mindenki családjában vagy ismeretségi körében találkozhatunk olyan emberekkel, akik hosszabb, rövidebb időre külföldre költöznek. Ernelláék családja váratlanul hazaérkezett Skóciából és nem tudnak hová menni. Ez a helyzet számos konfliktust szül a két család között, azonban a szeretet erősebb, ezért felül tudnak kerekedni a felmerülő helyzeteken.
A film végén Farkas mondott egy mondatot, ami igazán elgondolkodtató volt számomra. "Lehet, hogy boldog vagyok, csak nem tudok róla." Sajnos sokszor tapasztalom magamon, hogy elégedetlen vagyok és háborgok dolgok miatt. Ilyenkor azonban le kell nyugodni, megállni egy pillanatra és hálásnak lenni azokért a jó dolgokért, amik körülvesznek minket. Úgy gondolom, hogy egy ilyesmi hozzááláás egy út lehet afelé, hogy boldog és kiegynsúlyozott életet éljünk.
Válasz erre 

Urbán Szabó Viktória 1025 2019.05.14. 19:49:29

Számomra egy kicsit lassú volt a film. Az tetszett, hogy valós helyszín, valós párbeszédek voltak a filmben. De talán éppen ezért is tetszett nekem ez a legkevésbé a megnézett filmek közül. Vártam a pontot, amikor izgalmassá válik a film, de ez a pont nem nagyon érkezett el számoma. Az egyetlen stresszesebb pont az volt számomra a filmben (amikor éberré váltam a nézése közben), mikor eltűnt a kisfiú (mert aggódtam, hogy hova tűnhetett és reméltem, hogy nem lesz baja). Egyébként át tudtam érezni valamennyire a helyzetet, mert hozzánk is költözött már évekre rokonunk és tudom, hogy mennyire sok konfliktus volt ebből a helyzetből. Nehéz volt megmondani neki, hogy lassan költözzön el, és örök seb marad számára, de a mi családunk rovására is ment az összeköltözés. Nekem tetszett a bábszínházas rész, mert szerintem tökéletesen bemutatta a felnőtt-gyerek világok közötti különbséget.
Válasz erre 

Fekete Zsófia 2019.05.14. 21:20:38

Ebből a filmből is láthatjuk, hogy ahogy a mondás mondja: ami a legszemélyesebb az a legáltalánosabb. Rengeteg hétköznapi problémát, eseményt, párbeszédet láthattunk a filmben, amiket már mi is átélhettünk vagy láthattunk saját családunkban vagy máséban. Ami fő probléma volt a filmben az a vissza/hazaköltözés Magyarországra. Nekem ezzel a témával kapcsolatban nincs tapasztalatom, de érdekes volt látni, hogy-hogy látják a dolgokat azok, akik visszajöttek. Szerintem nagyon hitelesen elő tudták adni a színészek és bele tudtam képzelni magam minden szereplő helyzetébe.
Annál a résznél viszont nagyon dühös lettem, mikor a gyerekek végre jóba lettek, előadást szerveztek és a szülők ahelyett, hogy örültek volna és végig élvezték volna a műsort, siettették a gyerekeket, hogy megfőzhessék a vacsorát. Hát nem várhat az a vacsora egy kicsit? Így „pedagógustanoncként” ez elég érzékenyen érintett, még ha nem is ez volt a film fő mondanivalója.
A film végén kicsit bántott, hogy nem volt lezárva a vége, de utána rájöttem, hogy ez így volt jó, hiszen csak egy pillanatra csöppenhettünk bele a család életébe, de jó volt elgondolkodni rajta, hogy vajon mi történhetett velük később.
Válasz erre 

Muhitáné Perczel Tímea 2019.05.14. 23:01:25

Egy tipikus magyar család története és a rokonokkal való kapcsolat. Tetszett, hogy saját lakásba játszódik a film. A berendezés és a "kupi" sokkal életszerűbb volt, mintha csak egy kirakatlakás lett volna. Az éjszaka közepén kénytelen befogadni a testvérét és családját akik egy év után tértek haza külföldről. Néhol kicsit vontatott volt a történet számomra. Furcsa volt hogy , hogyan reagáltak pár dologra pl.:elég nyugodtan tűrték, hogy lopással lettek meggyanúsítva. Én biztos nem maradtam volna olyan helyen, ahol nem bíznak bennem. A másik számomra furcsa helyzet , hogy amikor eltűnt a gyerek az anya sem rohant haza, nem láttam azt a nagy ijedséget. De az apa végül megtalálta a közös hangot a gyerekével. A gyerekek kis előadása nagyon tetszett, a szülők reakciója is tipikus mai szülő reakció, hogy nincs idő a gyerekre figyelni.
Válasz erre 

Komárovics Zsófia 2019.05.15. 16:23:51

Életszerű, a hétköznapi emberek problémáit mutatja be. Tipikus magyar családot ábrázol. A külföldről visszatérő rokonok megjelenése hozza a bonyodalmat. Párbeszédükből az derült ki, hogy nem fűzi szoros kapcsolat egymáshoz őket. Eleinte a gyerekek sem jöttek ki jól egymással, viszont amikor egymásra találtak, tetszett, hogy színdarabot rendeztek a szülőknek, viszont amikor előadták, szüleik siettették őket. Ez reális képet ad a jelenlegi társadalom nagy részéről. Mindenki rohan, siet, és nem jut elegendő idő arra, amire/akire igazán figyelnie kéne. A lezáratlan vég mindenkinek szabadságot ad a család életének továbbgondolására.
Válasz erre 

Veszeli Dóra 2019.05.15. 21:56:01

Egy helyszínen játszódó, mindennapi problémákat bemutató film. Lehet, hogy jó, nekem sajnos nem jött be. Az unott, vontatott, egymás szavába vágó párbeszédek nem villanyoztak fel, az élethelyzetek nem voltak számomra hitelesek (pl.: megszólítások, viselkedés más házánál, stb.), egyik szereplő sem volt szimpatikus. Tetszett viszont a végén a zene.
A történet nem kerek, kicsit lezáratlan, dehát az nem mindig fontos. Néha elég érezni.
Válasz erre 

Dominika Szarka 2019.05.16. 13:53:12

Ebben a filmben valós szituációkat lehet látni. Hétköznapi eseményeket dolgoz fel , mindenféle csavar nélkül.
A film nézésekor az ember úgy érezheti ,hogy ezek az ő életében is megtörténtek vagy megtörténhetnek. Olyan problémákkal szembesülhetünk amikkel nekünk is szembe kell néznünk, a mindennapjain során. Mint például a szülő gyermek kapcsolat, az első-körben nem kívánatos rokoni látogatások.
A színészek jól játszották a szerepük , valószínűleg ez annak köszönhető ,hogy épp úgy mint a nézők ők is bele tudtak helyezkedni a szerepükbe. Hiszen nem voltak benne olyan elemek amikkel eddigi életükbe ne találkozhattak volna, talán a külföldről való hazatérés de ez a téma is nagyon aktuális.
A végét kicsit lezáratlannak éreztem, még vártam volna ,hogy történjen valami,de a cselekmény nyitva maradt mellyel lehetőséget biztosítottak a nézőnek ,hogy ő maga gondolja tovább a cselekményt.
Válasz erre 

Eszter Király 2019.05.16. 18:10:15

Nem kedvelem az olyan filmeket, amelyek valószerűtlenek és nincs bennük semmilyen életszerű helyzet, de ez a film már túlságosan is életszerű és hétköznapi volt. A film elejétől egészen a végéig vártam, hogy történjen valami fordultat, valami váratlan. Egyszerű volt, egyszerű élethelyzeteket mutatott be két családról. Rámutatott arra, hogy hogyan viselkednek egymással a testvérek, hogyan hat a férfiakra, ha már nem csak ők vannak egyedüli férfiként egy lakásban. Megmutatkozik a filmben két eltérő gondolkodásmód. Összességében tökéletesen ábrázolja a családon belüli konfliktusokat, amelyek mindenhol jelen vannak, de ennek ellenére mindig visszatalálnak egymáshoz és rájönnek, hogy ők egy család.
Válasz erre 

Varga_Franciska 2019.05.16. 20:36:37

Tetszett, hogy a film valós helyszínen játszódik. Érdekes volt az Állampolgár című film után látni. Szerintem így, sok mindent más megvilágításban láttam a filmmel mint ha nem egymás után lettek volna .
A film egy teljesen hétköznapi szituációt dolgoz fel ami mindannyiunkkal bármikor megtörténhetne éppen ezért volt nekem meglepő, hogy nem volt számomra egy olyan szereplő sem akivel annyira azonosulni tudtam volna . Szerintem sokat adott a színészek alakításához, hogy saját megszokott környezetükben játszhatták szerepüket. A film vége számomra egy kicsit lezáratlan volt.
Válasz erre 

Fanni Wágner 2019.05.16. 23:34:44

Nagyon hétköznapi film, ami megkönnyíti hogy átérezzük a helyzetüket. Sokszor mindneki kicsit magára, vagy a saját családjára ismerhet közben. Mivel hétköznapi emberek, hétköznapi életéről szól, ezért nem biztos, hogy a film nézése közben, úgymond el tudunk lazulni és megfeledkezni a gondjainkról, ugyanis pont hogy egy tükröt tart elénk. A család kérdése alapvetően nehéz. Azért a családunkat nem mi választjuk meg és sokszor olyan személyeket is el kell viselnünk egy családon belül, akikkel nagyon nem egyeznek a nézeteink. Sokat tanulhatunk önmagunkról e film nézése közben, ugyanis a család kérdése mellett, párkapcsolati, gyermeknevelési témákat is feszeget. Én fél évig laktam együtt a szüleimmel, valamint a bátyámmal, a feleségével és 2 kicsi gyermekükkel. Ami csodás volt, mert összehozott bennünket, de azért szerintem egy kicsit mindenki örült, amikor elköltöztek.
Válasz erre 

nikolett.ilyés 2019.05.17. 12:09:11

Talán a legkevésbé ez a film tetszett a filmklubon megtekintettek közül. Persze nem azt mondom, hogy rossz, de kevés dolgot tudnék hozzáfűzni. Tetszett, hogy az alacsony költségvetés ellenére milyen jól kiviteleztek mindent. Megadta a film hangulatát az a nem túl nagy lakás, ami az egyetlen helyszín volt, a szereplők pont annyira voltak hétköznapiak, amennyire kellett. A játékidőt is teljesen korrektnek tartom, ennél hosszabbat valóban felesleges lett volna készíteni, bár számomra kissé lezáratlannak tűnt. A család témája nagyon összetett. Mindenkinek egy picit mást jelent, mégis vannak olyan dolgok, olyan konfliktusok, amelyek szinte mindenhol előjönnek. Ha pedig ennyi embert zárunk össze (akiknek nem is teljesen felhőtlen a viszonyuk egymással) szinte biztos, hogy előbb-utóbb előjönnek a gondok. Mi is laktunk együtt anno hónapokon keresztül heten, összezárva egy olyan házban, ami 4 embernek lett kitalálva, benne egy kisbabával. Nem az volt életem legkiegyensúlyozottabb időszaka, de senkié sem. Imádom a családom, de egy idő után jobb külön. Egészségesebb :)
Válasz erre 

Szabó G. Vanda 2019.05.17. 17:29:01

A film azért tetszett, mert a hétköznapi életünket mutatja be. A film címéből én nem egy ilyen filmre gondoltam, de attól függetlenül tetszett. A helyzetüket a szereplőknek teljesen át tudjuk érezni, mintha mi lennénk a szereplők. Egyfajta tükröt mutat felénk és így ráismerhetünk azokra a problémákra amelyeket már megéltünk. Egyszerű élethelyzeteket ábrázoltak. Azt is érdekes volt látni, hogy mi történik akkor amikor két férfi van egy háztartásban. A családon belüli konfliktusokat bemutatja, amelyek minden családban jelen vannak. De ettől függetlenül ők egy család amire ők is rájönnek és ennél nincs is fontosabb.
Válasz erre 

Szűcs Rozália 2019.05.17. 18:30:01

Annyira magyar volt, hogy azt le se lehetne tagadni. Ezt persze nem negatív értelemben gondolom,hanem a film tartalmazott mindent, ami egy átlagos magyar családnál is megjelenik. A testvér harc, egymás túllicitálása, nagy családi botrányok. Persze ez nem csak a magyaroknál van van Jelen, de a film olyan tökéletesen szemléltette ennek a magyar változatát, hogy az egészen lenyűgözō. Ugyan a film lassú, és néha talán unalmassá válik, de a párbeszédek hitelesek, a lakás, amiben a film játszódik, tényleg azt az érzetet kelti, hogy abban a lakásában laknak, nem csak egy díszlet. Ez nagyon tetszett!
A karakterek hitelesek voltak, pontosan úgy viselkedtek, hagy abban a szituációban egy átlagos ember viselkedne és ez a film egyik legjobb része!
Nagyon érdekelt volna, hogy hogy telik a vacsora a nagyapával, illetve, hogy, hogy élik ezt meg a gyerekek. Sajnálom, hogy ez már nem volt benne a filmben.
Válasz erre 

Hajdu Lilla 2019.05.17. 19:04:33

Ennek a filmnek szerintem az a bája, amitől sokan unalmasnak is találják, hogy egyszerűen hétköznapi. A legizgalmasabb percek akkor vannak, amikor eltűnik Brúnó, vagy amikor a pénz. Ezen a két eltűnésén kívül a film szerintem elég nyugodt. Nagyon aktuális és átérezhető számomra a témája. Sok rokonom él küldöldön és én magam is tervezek elköltözni valamikor, illetve éltem is már külföldön hosszabb ideig. Szerintem nagyon nehéz döntés, hogy menni vagy maradni. Ahogy az is, hogy ha az ember már elment haza jöjjön-e. A film egy bizonyos család napjain keresztül mutatja ezt be.
A mondanivalója mellett szerintem nagyon jól sikerült megfogni a a film készítőinek azt a hangulatot ami mind a lakás kinézetében, mind az emberek viselkedésében a legtöbb magyar háztartásban uralkodik.
Válasz erre 

Gyergyádesz Réka 2019.05.17. 20:48:03

A film olyan problémákat boncolgat, amelyekkel a saját hétköznapjainkban, a saját környezetünkben nap mint nap találkozhatunk. Én teljesen valódinak, hitelesnek, átérezhetőnek találtam a történetet, a szereplőket. A téma, amit feldolgoz, a mindennapjaink részévé vált, szinte mindenki ismerettségi körében akad, aki tervezi vagy már külföldön is dolgozik, esetleg hazatért onnan. De talán éppen emiatt engem nem gondolkodtatott el annyira ez a film.
Válasz erre 

ViolaKovács 2019.05.17. 21:32:30

A filmet egy tükörként is említhetjük, mivel valóban hétköznapi eseményeket, valós problémákat állít elénk, és olyan életeket mutat be, amik a valóságban is gyakoriak. A rendező rámutat, hogy mennyire idegen számunkra a saját családunk, és ezzel párhuzamosan arra is, hogy mind egyformák vagyunk és azonos problémák gyötörnek minket családon belül és kívül egyaránt. Számomra elfogadható volt, hogy a film végig egy lakásban játszódik, és nem von be más területeket, hiszen ez segít a karakterekkel való azonosulásban, hogy úgymond a legbizalmasabb és legbelsőbb környezetükben találkozhatunk velük, ahol általában a legnagyobb csatáink zajlanak, és legnagyobb dilemmáinknak adunk helyet.. Kicsit talán a történet kerekségét hiányoltam, mivel már rögtön az elején az események sűrűjébe csöppenünk, ami kicsit hirtelen volt. Az utóbbi időben nagyon sok barátom költözött ki külföldre szerencsét próbálni. Azonban azt tapasztalom, hogy egyre többen jönnek vissza nincstelenül, pont úgy, mint Ernelláék. Vajon megéri ez bárkinek is?
Válasz erre 

Enikő Fülöp 2019.05.17. 23:13:46

A film jól bemutatja a mindennapjainkat egy tök átlagos családi életet. Hiszen tudjuk ismerjük hány ilyen család van ide költöznek oda, haza jönnek elmennek vissza jönnek. Nekem ez a film átlagos volt. Egyszerű történések hétköznapi emberekkel. Nem váltott különösben belőlem ki semmit. Bemutatta a "magyar társadalmat" röviden tömören. Viszont a megszervezés forgatás le a kalappal.
Ennek a filmnek a szinapszisát a többihez képest rövidre fognám. Úgy érzem egyszer nézhető film. Nem nagyon indított el bennem gondolatokat érzéseket, haladtam az árral majd kivártam a végét.
egyébként a többiek kritikáját olvasva ezért ilyen mert a mai film világ iszonyatosan magasra helyezi a lécet és már a filmes inger küszöbünk az egekben ebben a mai világban és ezt nehéz megütni és felvenni, egy Marvel studios filmmel a versenyt példádul.
Válasz erre 

Dobi Zsófia 2019.05.17. 23:28:10

Úgy gondolom ez a film életközeli, nem csak a magyar családok mindennapjait szemlélteti. A néző saját életéből ismerhet fel szituációkat, elgondolkozhat azokon. A film megoldásokat kínál a problémákra, de nem egyetlen lehetőségként vázolja azokat. A film nézése közben én magam is sokszor elgondolkodtam egy-egy helyzeten. Hogyan viselkednék, hogyan oldanám meg az adott problémát? Legjobban Ernelláék lányának viselkedése gondolkoztatott el, mikor szüleinek akarva segíteni, Farkaséktól pénzt lopott. Ernelláék lányát egyértelműen nem tudom elítélni, bár a cselekedete helytelen. Ha kilátástalan lenne a helyzetem és a családom nem férne meg egymás mellett, tizenévesként lehet, hogy én magam is így cselekednék. Hiszen nem lenne más kívánságom csak az, hogy szüleimmel visszakaphassam a régi életünket, amit korábban annyira élveztünk és szerettünk. Továbbá tetszett ahogy a felnőttek bemutatták a különböző szülői hozzáállásokat a gyerekekkel szemben. Példának okáért, Farkas feleségénél hangzottak el az ikonikus mondatok: "Gyerekek meddig fog ez tartani? Nem érek rá! Még elő kell készülnöm vacsorára." Ahogy már az elején is említettem, nem gondolom, hogy ez a film kiélezetten csak a magyar családi életet mutatja be. Az ember akármerre utazik a legtöbb családnál megtalálhatóak mindazok az együttélési nehézségek, sérelmek a másik felé (mert neked minden összejött az életedben, amit szerettél volna vagy, mert téged jobban szeretnek, mint engem), és az összecsiszolódás nehézségei, amit a film egészén keresztül végig kísérhettünk. Jó volt látni, hogy a film végén a két család igyekezett a másikkal olyan kompromisszumokat kötni, amik mindkét fél számára előnyössé válhatott. Valószínűnek tartom, hogy a film folytatásában a két család elválna egymástól, mert hatalmas a szociális különbség közöttük. Ernelláék nem tudnák elfogadni azt, hogy a másik családnak több adatott meg, míg Farkas teljesen elvesztené a fejét a zsúfolt lakásban temperamentumának köszönhetően (még saját egyszem fia is folyamatos kihívások elé állítja). Ennek köszönhetően újra és újra kitörne a "háború", amibe a legvégén mindenki belerokkanna.
Válasz erre 

Szemán Angelika 2019.05.18. 00:19:57

Kifejezetten nem szeretem a magyar filmeket, de ezen az órán valahogy nyitottabb lettem irányukba. Habár ez a film pont nem erősiti ezt a tábort…
Maga a téma tetszett, mert ez a valóság. A családok albérletben vannak, százezreket fizetnek egy idegennek a lakhatásért, biztos jövő nincs, a szülők kapcsolata majdhogynem haldoklik.
A testvér a családjával hazaköltözik, mert külföldön sincs kolbászból a kerítés, de nyilván a szokatlan helyzet és a problémák további gondokat vonzanak maguk után.
A végén azonban Farkastól elhangzott a mondat, amin már én magam is nem egyszer gondolkodtam: "Lehet, hogy boldog vagyok, de nem tudok róla." – ez egy óriási fricska magamra nézve, mert gyakori a melankolikus elvonulás, és a rossz dolgokra koncentrálás. Holott sok dolog van, amiért hálásnak kellene lennem, és azokra összpontosítani.
Válasz erre 

Bölkény Zsuzsi 2019.05.20. 17:20:30

Őszintén megmondva, ez a film nagyon vontatott volt számomra. Mégis a téma, amit feldolgozott tetszett. Tipikus, magyar valóságot jelenítette meg. Emellett, tetszett, hogy valós helyszínen, egy lakásban játszódott a film. Érdekes, hogy nagyon kevés költségvetésből, helyszínnel létre lehet hozni egy filmet. Ezek ellenére nem sok mindent váltott ki belőlem a film.
Válasz erre 

Csipkó Sára 2019.05.20. 19:58:35

A film betetekintést enged a hétköznapi játszmákba, a kicsinyességbe, az önzésbe, amik minket is jellemeznek olykor. Ebben rejlik a film igazi ereje is: nincsenek eltúlzott reakciók, drámai jelenetek, azt látjuk, amilyenek mi magunk is vagyunk. . A másik fontos szál a gyermekvállaláshoz köthető. Életszerű helyzetbenláthatjuk, hogy egy jól működő párkapcsolatot is mennyire próbára tud tenni egy gyermek születése, milyen eltérőek tudnak lennia szülőséggel kapcsolatos elvárások, elképzelések, és ezek hogy el tudják távolítani egymástól a feleket. Érdekes volt.
Válasz erre 

Enikő Erős 2019.05.21. 06:29:08

Bár a problémák teljesen hétköznapiak voltak, amik egy átlagos magyar családban előfordulnak, mégis számomra egy érdekes film volt. Talán pont emiatt, hogy ennyire valóságos, és a mindennapjainkban is találkozom hasonló helyzetekkel. A történet több problémával és konfliktussal foglalkozik, hogy a két család hogy jön ki egymással a régi és mostani sérelmek miatt, a gyerek neveléssel, félre lépéssel, nem törődömséggel. Szerepet kap a pénz "hatalma" is, ami szintén nagyon tetszett, mert akárki akármit mond, mindenkinek meghatározza az életet, ahogy itt a filmben is. Azt is jónak tartom, hogy végig egy helyszínen voltak, és ez ráadásul színtén valós volt. Összességében elgondolkodtató film volt. Engem megfogott, végig gondoltam mi is az amit fontosnak tartok, és mi az ami tényleg fontos az életemben.
Válasz erre 

Vigh Erika 2019.05.22. 11:42:09

A film közben gyakran nem tudtam, kinek az oldalán állok, kinek a pártját fogjam, mivel minden szereplő valamilyen módon elnyerte a szimpátiámat és az ellenszenvemet is. Tekintve, hogy egyetlen helyen játszódott, a cselekmény nem volt túl mozgalmas, azonban mégis meg tudta tartani a figyelmemet. Könnyen magunkévá lehet tenni az ilyen és ehhez hasonló filmeket, mert olyan hétköznapi problémákkal találkozunk benne, amelyekkel a való életben is. A film során talán az tetszett a legjobban, hogy nyitott, befejezetlen véget kaptunk, és elgondolkodhatunk, hogy vajon mik lettek a következmények.
Válasz erre 

Szeleczki Ida Erika 2019.05.23. 11:02:47

Rendkívül tetszett a helyszín. A párkapcsolati problémával küszködő szülők. Úgy vélem tipikus eset amikor hosszabb ideig kettesben együtt élő fiataloknak megszületik a gyermeke, és elindul egy folyamat ami akár tönkre is teheti az addig idilli, közös életet. A gyermek bekerülése a családba mindig komoly kihívást jelent, első a féltékenység, aztán jön a bizalom , az egyetértés körüli repedések. Azok a párok akik nehezen vagy nem tudnak ezzel megbirkózni komoly válságba kerülhetnek. Mindamellett szeretik egymást, és foggal körömmel próbálkoznak megoldani a helyzetet, saját önértékelésük rovására. Először a gyermeken látszik meg, kérdés, hogy észre veszi e valaki!!?? A gyermek egyszer csak valami váratlant produkál ( ez esetben elbújik) ekkor döbben rá az apa, hogy mennyire fontos is a számára a kisfia, akiben már csak a problémák csíráját látta eddig.
A két család együtt egy lakásban huzamosabb ideig jól működjön, szerintem a mai társadalomban nagyon csekély esélyt mutat. A nézetkülönbségek, értékek béli különbözőségek, összeférhetetlenséget eredményeznek. Annyira szeretne mindenki önálló lenni, -ez is lehet egyik oka, hogy külföldre vándorolnak sokan- hogy nem is próbálják a közös élettérrel járó kötöttséget vállalni.
Az egyetlen kellemes hangulatú együttlétük, amikor a gyerekek műsort adnak elő, de még itt is fontosabb, hogy meddig kell ott ülni, minthogy átadják magukat a helyzetnek.
Válasz erre 

Rottek Kata Reka 2019.05.23. 19:02:38

Mindennapi hétköznapok kisebb-nagyobb problémái, viszályai.. Tökéletesen tükrözi mindazt, amit általában a családok nem mutatnak kifelé. Ezt szimbolizálta számomra az egyetlen helyszín is. Mindent a négy fal között, kifelé semmit nem közlünk. Nem a legizgalmasabb film, de egyszerűen valóságos, így lesz nagyszerű. Sokszor 2 embernek sem könnyű együtt élnie, nemhogy 2 családnak.
Válasz erre 

Véghelyi Angelika 2020.04.10. 15:39:22

A film bemutatja a mindennapjainkat, a problémákat, dilemmákat, amikkel teljesen azonosulni tudtam.
Szerintem egy egyszerű, hétköznapi, tipikus családi és rokoni kapcsolatokat leíró film volt.
A szereplők nagyon jól játszották szerepüket, áttudták adni a film lényegét.
A film nagyon jól bemutatta, hogy egy családnak milyen krízishelyzetekkel kell megbírkóznia a hétköznapokban.
A film végén sokat gondolkoztam, mindenen.. Főleg azon, hogy sokszor észre sem vesszük, hogy valójában mennyire szerencsések és boldogok vagyunk. Sokszor panaszkodunk, és elégedetlenkedünk, nem látjuk, hogy mi az igazán fontos az életben... A CSALÁD!
Válasz erre 
süti beállítások módosítása